Harry szemszöge
A többi nap, amit a fiúkkal töltöttem irtózatos gyorsasággal repült el a fejünk felett. A mondás, miszerint ha jól érzed magad gyorsan szalad az idő, igaznak bizonyult.Egyik nap elmentünk a tengerhez, másik nap kosaraztunk, azután kihaltabb területeken versenyeztünk motorjainkkal. Szóval mindig el voltunk foglalva. Főleg csütörtök este, amikor rohadtul leittuk magunkat, majd mindannyian összeszedtünk egy csajt az éjszakára. Muszáj volt. Be kellett bizonyítanom magamnak, hogy ez nem jelent többet, mint szokott. Az eredmény kissé negatív lett, mivel közben el-el kalandoztam és akaratlanul is beugrott, milyen lenne ha ő lenne alattam. De ha ezt a kis botlást nem vesszük figyelembe, sikerült egy kicsit elhinnem, hogy tényleg nem lesz ez más mint általában. Bár igazán tartottam attól, hogy a találkozó megváltoztatja ezt, de azért bizakodtam.
Szombat reggel fáradtan kelek ki a puha ágyból, hogy neki kezdjek a napnak. Izgalom fog el, ha a mai találkozómra gondolok. Tegnap megbeszéltük Leiaval a részleteket, 4-re kell érte mennem, ami azt jelenti, kb délben elindulok. Lesz egy órám arra,hogy felfrissüljek és elugorjak érte. Moziba fogunk menni, mivel az általában feloldja az embereket, így remélem nem fog annyira feszengeni és a filmeket általában mindenki szereti. Az mellékes, hogy nem vagyok túl jó ebben a randizásban. Na meg ez egyébként sem olyan igazi randi, csak amolyan ismerkedés. Az igazi még ráér. Már ha szeretnék egyszer olyat, bár nem az én terepem. Elveszem a telefonomat mellőlem, így látom, hogy 9 óra. Hallom, hogy valaki lent csörömpöl az edényekkel, szóval valaki biztosan fent van. Magamra húzok egy melegítőt és a konyha felé indulok, ahol Liam tojásrántottát csinál, az illatok alapján.
-Mi lenne velünk nélküled- jegyzem meg, amint belépek a helyiségbe. Felkapja fejét és elvigyorodik szavaimra.
-Mindig ezt kérdezitek, de szerencsére nem kell megtapasztalnotok. Különben már a sitten ülnétek- nevet fel, mire egyetértően bólintok.
-Hát elég lehetséges- ülök le az asztalhoz, fejemet az asztalra hajtom. Fáradt vagyok még.
-Hova mentek ma?- teszi fel kíváncsian a kérdést a kis szakács.
-Moziba viszem-rántok vállat- nem akarom, hogy feszengenie kelljen, a mozi pedig elég laza hely-
-Van benne valami- bólogat,miközben szed nekünk a kész ételből.
-Uhh, köszi- nyögök fel, majd enni is kezdek. Pár perccel később a fiúk is megtisztelnek minket jelenlétükkel, majd ők is enni kezdek a hálálkodás után.
-Majd csinálj nekünk róla egy fotót- veti fel a borzalmas ötletet vigyorogva Louis.
-Hogyne-horkantok fel-nem nézne hülyének, ha fényképezgetném. Néha akkora faszágokat tudsz mondani-csóválom a fejemet, de ő csak vigyorog.
-Miért? Szerintem sem olyan hülyeség. Először is titokban is megtudnád csinálni, de ha megkéred biztos megengedi- huzogatja szemöldökét Niall. Csak leintem őket, majd a tányérom a mosogatóba helyezem. Mikor vissza fordulok a két srác könyörgő szemekkel néz rám. Liam és Zayn legalább megelégszenek azzal, hogy majd úgyis látni fogják őt, legyen meglepetés. Nagyot sóhajtok majd kezeimet össze fonom magam előtt.
-Jólvan, meglátom mit tehetek. De ne nagyon reménykedjetek- csóválom fejemet. A maradék időnket is együtt töltjük, hiszen ki tudja, mikor találkozunk újra. Bár remélhetőleg hamar. A táskám össze pakoltam, ami azt jelenti bele gyűrtem a cuccaimat, így az anyós ülésre dobva letudtam ezt a projektet. Még váltottunk a fiúkkal egy-egy barátias ölelést, tettek pár megjegyzést a fotókkal és a délutánnal kapcsolatosan, mire csak bemutattam nekik és elhajtottam a ház elől. Remélem nem lesz dugó.
ESTÁS LEYENDO
Curly Girl ~Harry Styles fanfiction
FanficKitaszítottnak érezte magát. Kívülállónak,feleslegesnek. Valakinek, akit mindenki háttérbe helyez,aki mások árnyékában él. Akivel mindenki hálátlan. Ő Leia Emerson. Egy gyönyörű, okos,félős, göndör hajú lány.Érdekes, mondhatni különleges személyiség...