Lázadók Szövetsége

23.fejezet

   Chloe vett egy mély levegőt, hogy lenyugtassa magát, mielött odalépett Stephez. Megköszürülte a torkát, hogy a lány ráfigyeljen, majd olyan halkan, amennyire csak tudta, megkérdezte.
-Ümm, Steph... Te mikorra tervezed az indulást?
Steph zavartan kapta fel a fejét.
-Milyen indulást?
Chloe majdnem a homlokára csapott. "Te jó ég! Ez tényleg nem tudja, hogy miről beszélek?"
-Hát a nagy szökésről-sóhajtott bosszúsan.
A másik lány szeme felcsillant, de aztán lebigyessztette az ajkát, leeresztette a vállát, és megrázta a fejét.
-Én...Én nem tudom.
Chloe lemondóan rázta meg a fejét. Megsajnálta a lányt.
-Árúld el nekem, hogy mire vársz!-kérte, annyira kedves hangnemben, amennyire tőle tellett.
-Még nem állunk készen!
-Akarod tudni az igazságot, Steph? Soha sem fogtok készen állni erre!
Steph döbbenten nézett vissza rá.
-Már megbocsájts, de mi van?!
-Az igazi baj nem az, hogy nem álltok készen, hanem, hogy félsz. És nem,Steph. Ez nem fog elmúlni. Teljesen mindegy, hogy egy hónapja, egy éve, vagy egy évtizede csinálod ezt, a félelem lesz az egyetlen olyan társad, aki nem fog otthagyni! Minél tovább vársz, annál később juttok haza. És minél később juttok haza, annál később fogsz tudni visszajönni a többiekért. És minél később jössz vissza, annál kevesebb ember marad majd, akit megmenthetsz.
Steph idegesen fújta ki a levegőt.
-Mégis mit vársz tőlem? Hogyan csináljam?
-A területet határoló kerítés szakaszokra van osztva, minden szakaszt külön-külön lehet kinyitni. Azt bízd ide! Csak néhány katonánk kell átvágnunk magunkat! Most vagy soha!
Steph Danire pillantott, aki szép csöndben végighallgatta a beszélgetést. A fiú csak bólintott. Aztán Beca lépett oda hozzájuk fegyverekkel a kezében.
-Steph, készen állunk!
Steph végignézett a többieken. Felfegyverkezve álltak a terem közepén. A földön volt egy kisebb kupac fegyver, amit még senki nem vett fel. Jamie odarohant felkapott egy puskát, és felkiáltott.
-Most vagy soha!
Fájdalom, düh, adrenalin, gyász és bosszúvágy égett a tekintetében. Steph beleremegett. "Olyan fiatal még..." Érezte, hogy összeroskad a ránehezett teher súlya alatt. Biztosítani a túlélést egy dolog, na de vezetni egy hadsereget!
-Rendben-nyögött fel.-Sötétedés után indulunk.
Az osztály csatakiáltásokban és éljezénsekben tört ki. Jamie felugrott a levegőbe. De véletlen meghúzta a ravaszt, és fegyvere lyukat ütött a plafonba. A körülötte állók sikítva rebbentek szét. Chloe lebukott a földre, kezét a fülére szorítva. Steph követte a példáját. Jamie leengedte a karját, és idegesen felnevetett.
-Upsz...
Steph felpattant, ujjával Jamiere mutatott.
-TE nem kapsz fegyvert!  
Beca látván, hogy elmúlt a "veszély", felpattant és mosolyogva felkiáltott.
-Hazamegyünk!
Steph csak állt remegve, rettegve a jövőtől. Dani lépett mellé.
-Nem lesz semmi baj.
Steph ránézett a fiúra.
-Ezt ugye te sem hiszed el?   

    -Vele mit csinálunk?-bicentett Anne Chris felé.
Chloe megrázta a fejét.
-Visszük. Mit csinálnánk vele?
Pete döbbenten kapta fel a fajét, majd óvatosan Danire nézett.
-Dani?
-Hallottad, nem?! Visszük.
Pete rá is döbbenten nézett, mire a fiú olyan közel lépett hozzá, hogy csak ő hallja, amit mondani fog.
-Steph és közte valami fura kötés van, ugye?
Anne hátat fordított nekik, ami első ránézésre úgy nézett ki, mintha privátban hagyta volna őket. De mivel Dani már elég jól ismerte ahhoz, hogy tudja, hogy épp hallgatózik, ezért még lejjebb vette a hangját.
-Ami azt jelenti, hogy fogalmunk sincs, mi lenne, ha itt hagynánk. Nem fogom megkockáztatni, hogy Steph visszajöjjön.
Pete széles mosolyra húzta a száját.
-Úgy is visszajön.
Dani megrántotta a vállát, miközben szomorúan nézett barátjára.
-Tudom, mert megígérte. De legalább ne miatta tegye!
Ekkor Steph lépett be a terembe, Becával az oldalán. Egy pillanatra Chrisre siklott a tekintete, de aztán ökölbe szorította a kezét, és legyűrte a méreg a hatását. Ekkor még egész könnyen ment neki. Persze az is nagy segítségére volt, hogy Pete Chris elé lépett, aki így takarásba került a ány tekintetétől.
-Mi a terv?-állt meg Chloe elött.
-Egy kisebb csapattal szinte biztosan szembe találjuk magunkat. A többiek lefoglalják őket. Míg te, Dani, Beca és Max eljönnek velem kinyitni a kaput. Ha kinyitottuk, utána nagyon gyorsnak kell lennünk. Ti már rohantok is előre, én meg visszamegyek a többiekhez. Akik pedig szintén átrohannak a kerítésen. Onnantól sima út lesz.
Steph arcán átsuhant egy "Ez lenne a nagy terv?" arckifejezés, de aztán inkább magába folytotta kételyeit. Beca is csöndben maradt, de arcáról lelehetett olvasni a gondolatait. "Ez a "terv" csak ezeregy helyen bukhat meg!"
-Mi lesz Jamievel?-kérdezte Steph.
Chloe megvonta a vállát.
-Velünk lesz. Majd te vigyázol rá!
-És mi lesz, miután kijutottunk?-szólt közbe Fiona.
Chloe biztatóan rámosolygott.
-Megfogjátok tudni!
Fiona megforgatta a szemét.
-Nem hangzik túl biztatóan!
-Kérlek, Fiona, bízz bennem!
Fiona a körmeit nézegette. Valószínűleg nem tetszett neki a látvány, mert elfintorodott. Aztán csípőre tette a kezét, és Chloéra bámúlt. Végül bólintott. Beca idegesen felnevetett.
-Akkor indulhatunk?