Lázadók Szövetsége

24.fejezet

     Sötétben gyalogoltak. Steph ment elől kezében a térképpel. Már mindnyájan hullafáradtak voltak, de úgy érezték, hogy mostmár nem állhatnak meg.  "Már mindjárt vége!" mormogta Steph magának. A Nap felkúszott az égboltra, és szép lassan átvette a sötétség helyét. Steph teljesen a látvány hatása alá került. "Egy új Nap. Egy új napon. Egy új világban. Új emberek között. Egy új Stephani Roselnnel." A térképet Dani kezébe nyomta, és kicsit lemaradt a többiektől. Beca sietett mellé.
-Mi lesz most, Steph?
Steph megrántotta a vállát, miközben ránézett barátnőjére. Beca arca még mindig véres volt.
-Nem tudom. Odáig van meg, hogy visszaérünk a városba. Ti hazamentek. Én hazaviszem Jamie-t. Valaki haza viszi Chris-t. Aztán én is hazamegyek. És ennyi.
Beca felhorkant.
-Tehát nekem kell elmondanom Rose-nak, hogy mi történt.
-Sajn...
-Hagyd el! Mit gondolsz, ki fog beszámolni Jamie anyjának?
Steph ebbe még bele se gondolt. Ehhez volt most a legkevésbé kedve, vagy ereje.
-Elkísérlek-szólt közbe Dani, aki időközben valahogy melléjük került. Majd én elmondom neki. Jamie amúgy is jobban bír engem.
Rávigyorgott a lányra.
-Sőt, elviszem egyedül! Te meg menj csak haza Becával!
Steph megrázta a fejét.
-Nem, ezt nekem kell megtennem. Én voltam ott Sarah-val.
Beca a vállára tette a kezét.
-De nem csak te voltál ott. Én is elmehetek veled.
-Ne! Te menj haza, és mondd meg neki, hogy jól vagyunk! Te is, Dani!
Hirtelen összeráncolta a szemöldökét, mert eszébe jutott valami.
-Dani neked nem is kéne itt lenned! Hol a térkép?
Dani megrántotta a vállát.
-Ráuntam.
-Két perc után?
-Pete-nél van.  

       Már jó ideje mentek. Próbáltak elkerülni minden települést. Ha valaki meglát egy talpig véres, felfegyverkezett gyerekcsoportot, biztosan hívja a rendőrséget. Amivel nem is lett volna semmi baj, ha Steph nem érezte volna úgy, hogy már bennük se bízhatnak. Még nem tudta, hogy mit is kellene mondania a rendőrségnek, ezért addig halasztotta az elkerülhetetlent, amíg csak tehette. Éjszakára megpihentek, majd reggel folytatták az útjukat. Három nappal később ismerős épületek bontakoztak ki elöttek a távolba. Fiona térdre borúlt, és felnevetett.
-Ezt nektek, rohadékok!
Steph megállt a csapat élén. Beca mellé lépett. Arcán hatalmas mosoly terült szét.
-Megcsináltuk-suttogta, miközben Stephre nézett.
-Megragadta barátnője kezét, és hangosabban szólt.
-Megcsináltuk! 

      Megbeszélték, hogy most mindenki hazamegy, és hogy valaki hazakíséri Christ. Aztán Steph Jamie-hez lépett.
-Megtudod mutatni, hogy hol laksz?
Jamie felhúzta a szemöldökét, mintha azt kérdezné: "Te egy tízes skálán mennyire nézel engem hülyének?" Végül csak bólintott.

    Végig mellékutcákban haladtak, hogy senki se láthassa meg őket. steph végig úgy érezte, mintha valaki követné őket. Egyre jobban félt, végül nem bírta tovább, és berántotta Jamiet az egyik sikátorban lévő szemeteskuka mögé. Előkapta a fegyverét, és hallgatózott. Lépteket hallott. egyre közelebbről, még közelebb, még közelebb, még közelebb, még közelebb, végül...Csend. Aztán egy ismerős hang szólt hozzá.
-Nem vagy te egy icipicit paranoiás, Robin Hood?
Steph mélyen sóhajtott, ahogy előlépett búvóhelyéről.
-Daniel Rottel! Azt mondtam, menj haza!
-Ja, persze tudom. Szevasz, Jamie!
Dani ezzel lezártnak tekintette a témát, mire Steph dühösen fújtatott. Előresietett, és magában morgolódott.
-Bőven elegem volt amúgy is. Semmi kedvem bébiszitterkedni.
-Hé!-kiáltott fel sértődötten Jamie.
-Nem rólad beszéltem!-kiáltott vissza Steph.
-Ouch!-Dani próbált sértődött arcot vágni, de elröhögte magát.
-Steph-szólt óvatosan Jamie.
-Mi van már megint?!
-Rossz irányba mész.
Bemutatott egy kis utcába. Steph a kisfiú mögött haladt. Minden lépésnél görcsbe rándúlt a gyomra. Most mégis örült, hogy Dani ott van vele. Aztán Jamie megállt az egyik ház elött. Jamie becsengetett. Egy középkorú, meggyötört nő nyitott ajtót.
-Anya!-Jamie rögtön a karjaiba ugrott.
A nő pedig egy ideig csak döbbnten állt. Végül szorosan magához húzta a fiát.
-Jamie-suttogta.
Stephaniékra pillantott, és hátrahőkölt, mikor jobban megnézte őket. Steph nem csodálkozott, hiszen mindkettőjüket mocsok és vér áztatta.
-Mi történt?-kérdezte Jamie anyja, hangja meg-megremegett.-Hol van Sarah?
Steph térdei majdnem megadták magukat, ahogy a lány enyhén megremegett a kérdés hallatára. Nem sok választotta el attól, hogy a porba zuhanjon. Megragadta hát  Dani karját.
-Jól vagy?-súgta amaz felé fordúlva.
Steph bólintott, majd kinyitotta a száját, hogy elmagyarázza, mi történt, de képtelen volt bármilyen hangot is kiadni. Dani ezért a nőhöz fordúlt.
-Sajnálom, asszonyom, de Sarah...Nos, ő sajnos nem élte túl.

    Steph összeszedte magát, és végül ő mesélte el Sarah anyjának. Jamie búcsúzóul megölelte őket, majd a két gyerek megindult haza. Az egyik sarkon egymástól is elköszöntek. Dani egy darabig csak állt, és úgy figyelte Stephet, mintha lenne valami mondanivalója. De végül csak egy sziát mondott, és elsétált. Steph pedig hazament.

    Miután hosszas fürdőt vett, üdvözőlte az anyját, és majd egy órán keresztül figyelte alvó húgát, Steph megkereste Becát. Az erkélyen talált rá.Törökülésben ült a földön, és az eget bámúlta.
-Hihetetlen-sóhajtott fel, ahogy Steph leült mellé.
-Mi?
-A csillagok.
Steph kérdő tekintetét látva halványan elmosolyodott.
-Azt hittem, hogy már semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt. Vagy legalábbis, én nem leszek olyan, mint voltam. Embereket öltem. Vér tapad a kezemhez. És ez megváltoztatott. Azt hittem, hogy minden más is meg fog változni. Hogy mindenre másképp nézek majd. De a csillagok! Semmit sem változtak. És én is ugyanúgy nézek rájuk, mint eddig. Steph bólintott.
-Szépek. Ma este valahogy különösen.
Beca felállt, és az erkély korlátjának támaszkodva a földet kezdte nézni.
-Gyűlölöm őket! Már majdnem elhittem miattuk, hogy valaha megszabadulok majd bűneim súlyától!
Steph is felállt, válaszolni készült, de Beca beléfolytotta a mondandóját, mivel feléfordúlt, és kezével leintette.
-Vissza akarok menni, Steph! Visszamenni, és...
-Nem-vágott a szavába a másik lány.- Beca nem mehetsz vissza! Én megyek vissza. De nem akarom, hogy újra veszélybe kerülj! Visszamegyek, és kihozok mindenkit.
Beca megrázta a fejét.
-Az nem lesz elég. Rendben, menj vissza és hozz ki mindenkit! Én pedig visszamegyek és megölöm az összes rohadékot.
Steph tátott szájjal bámúlt barátnőjére. Ökölbe szorította a kezét, és elfordúlt tőle. Elhatározta, hogy erről még le fogja beszélni. Csak nem most.
-Gondolod, hogy vége lesz valaha ennek az egésznek?-kérdezte inkább.
-Attól tartok, nem.