Wilde-story

9.rész

Hazaérkezés, az a nyamvadt sajtó!

-Mi a baj Charlie?-kérdezte anyu.

Majdnem rávágtam hogy Lotti. Megtetszett ez a becenév. De leginkább Daniel szájából szerettem hallani. Jaj nekem. Könnyes lett a szemem de nem sírtam el magam. Azt már megtettem a repülőn. Kisírtam magam.

-Semmi bajom anyu.-erőltettem magamra egy mosolyt.

-Ugyan. Látjuk rajtad hogy valami baj van.-aggódott anyu.

-Semmi baj anyu. Tényleg.

Hazudtam. Nem szeretek hazudni. Igazság szerint nem hazudok. Sosem. De most muszály volt.

-Mesélj a kiruccanásaidról.-ugrott mellém Lucy amint kettesben maradtunk.

-Találkoztam egy sráccal. Nagyon jóba lettünk, de most nem látom soha többet.

Kicsit szépítettem a "Találkoztam Daniel Wildedal, két napig lógtunk együtt, beleszerettem, aztán közölte velem hogy nem beszélhetek a találkozásunkról senkinek... És azóta nem láttam." Sztorin. Lucy megértően bólogatott.

-Leszel te még szerelmes!-vigasztalt. Igazából kedves volt tőle.

-Hát azt remélem.-sóhajtottam fel.

Nem akartam életem végéig Daniel Wildeért epekedni, reménytelenül.
A házunkhoz érve meglepetés fogadott. Tele volt a gyep lesifotósokkal. Mit keresnek ezek itt? Kitudódott hogy találkoztam Daniellel? Jaj ne! Nekem annyi!

-Ki kell öntened a szívedet, Charlie. Mi történt veled Californiában?-kérdezte anyu.
Tudtam hogy beszélnem kellene róla. Utálok hazudni. De muszály tartanom a számat.

-Esküszöm nektek hogy semmi rossz!-emeltem fel a kezem.-De nem beszélhetek róla. Meg kell értenetek.

Nehezemre esett ezt mondani. De mit tehettem volna? Lucy rohant be a szobába száz kilométer/órás sebességgel.

-Daniel Wilde rólad beszél a Sztárbazárban!-kapcsolta oda a TVt.

-Scharlotte Roberts. Ismerős. De nem ismerem.-magyarázta Daniel.

-Azt állítod hogy nem ismered ezt a lányt?-mutatott a fényképemre a riporter.

-Igen. Fogalmam sincs miket terjeszthet rólam. De én Sosem találkoztam vele.

Daniel szavai szíven ütöttek. Tudtam hogy ez lesz de tőle hallani borzasztóan fájt. Anyu, apu és Lucy is döbbenten meredtek rám. Inkább felmenekültem a szobámba.
Egész nap használhatatlan voltam. És ezzel tisztában voltam. De fájt. Még nem hevertem ki Danielt. Ehhez szükségem lesz egy hétre. Legalább. Észrevettem a fekete kabátot, Danielé, azóta is nálam van. Még egy dolog ami Danielre emlékeztet. Magamhoz öleltem és beszívtam az illatát. Daniel illatú! Na nem. Tuti nem vagyok normális.

-Miért nem mennek már haza?-kérdezte Lucy a riportereket nézve.

-Mert még nem kapták meg amiért jöttek.-válaszoltam.

Lucy sóhajtozva mászkált a szobámban. Miután Kiderült hogy öt perces hírnevet kaptam elegem lett.

-Lehet hogy ezt Danielnek el kell viselnie!-mutattam a riporterekre,akik a házunk előtt tobzódtak.-De nekem nem.

Kiléptem a kertbe, egy nő egyből mellettem termett.

-Scharlotte! Scharlotte! Mesélj a Daniel Wildedal töltött hétvégédről! Csak az igazat akarjuk.

-Nem. Nem az igazat akarják. Csak egy sztorit.-fakadtam ki.-Fognak egy normális embert és valóságshowt csinálnak belőle. Daniel Wilde is ezek közé tartozik. Tehetséges. Jó zenész. De lemarad az élet fontos dolgairól. Magánélet, őszinteség, bizalom.-egy pillanatra be kellett fejeznem mert elsírtam magam, és elcsuklott a hangom.-Úgyhogy gratulálok sztárt teremtettek! De lélekben az embert összetörték.

Abban reménykedtem elmennek. De nem. A nő csak örült a kifakadásomnak. Pofátlan.

-Scharlotte! Csak még egy kérdés.-futott utánam a nyanya.-Szerinted. Ki is Daniel Wilde valójában?

-Hogy ki ő?-kérdeztem vissza.-Esküszöm... Hogy Daniel Wildedal....akit annyian imádnak.... Sohasem találkoztam.-sírtam el magam.-És nem is szeretnék.

Berohantam a házba. Ennyi. Kész.
Egész nap úgy járkáltam mint egy zombi. Lucy "megszánt" és Megkért hogy segítsek neki a báliruhája kiválasztásában. Csak azzal nem számoltam hogy áthívja a szőke barátnőjét AJ-t.

-Nem eléggé csajos.-állapította meg AJ, miután meglátott a kék ruhában.

Szerintem olyan voltam benne mint egy zselés szaloncukor.

-De képzeld el rajtam.-gondolkozott Lucy.

-Akkor miért nem te próbálod fel?-kérdeztem.

-Jól van na! Ne harapd le a fejem! Tessék!-dobott felém egy pink ruhát.-Öltözz át! Három óránk van a bálig.

Villámgyorsan átkaptam a pink ruhát. Még pont elcsíptem a beszélgetésüket.

-Mind láttuk a hugodat a TVben. Totál dinka volt.-magyarázta AJ.

-Tényleg?-húzta fel a szemöldökét a nővérem.

-Tök gáz hogy kitalálta ezt a sztorit hogy találkozott Daniel Wildedal. Szánalmas egy kiscsaj.-folytatta AJ.

Elmentem mellettük. Úgy tűnik a napom rosszabb nem is lehetne. Az udvaron álltam és a napot bámultam.

-Charlie!-Hallottam Lucy hangját.

-Menj innen!

-Na. Gyere. Kicsinosítlak, mint a hugicámat.-nyújtotta a kezét.