Wilde-story

26.rész

Veled vagy nélküled

Csak álltam döbbenten, és értetlenül meredtem az ajtóban álló tagra. Ezt komolyan nem hiszem el. Az állam leesett.

-Nem Tokyóban kellene lenned?-kérdeztem újra, mivel nem Szólt semmit.

Szőke haja alól felpillantott a tengerkék szemeivel. Félmosolyra húzta a száját, mire a gyomrom ugrott egyet.

-Nélküled nem megyek Tokyóba. Nélküled nem megyek turnézni.

Éreztem hogy elpirulok.

-De.....a karriered....-nyöszörögtem értetlenül.-A turnéd!

-Visszajöttem. Lemondtam. Valószínűleg vége a karrieremnek de ez cseppet sem zavar. Tényleg.-mosolygott rám.-Nekem te vagy a legfontosabb.

-Jaj istenem Daniel!-ugrottam a nyakába, aztán megcsókoltam.

-De ezt akkor sem kellett volna.-hajoltam el.

-Dehogyisnem.

-De....

-Lotti!

-Daniel! Ez....ez....de a karriered.

-Hagyd a karrieremet. Nem érdekes.

-Már hogy ne lenne érdekes!-tiltakoztam.

-Érdekes. De már egyébként is untam kicsit.-túrt a hajába.

-Gyere be!

Felmentünk a szobámba és bekapcsoltam a TVt. Daniel lapozgatta a csatornákat, és Megállt egy interjúnál.

-Daniel Wilde el fog tűnni a süllyesztőben, ahova a lejárt szavatosságú popsztárok kerülnek.-magyarázta egy fiatal szőke hajú nő.

Éppen amikor el akartam kapcsolni, a TV szobában kivágódott az ajtó és berontott a helységbe két lány. Egy göndör barna hajú, szürkéskék szemű, szemüveges, mosolygós lány, és egy kék hajú, barna szemű, szépen kisminkelt, ledermedt lány.

-Vini és Eliz!-sikoltottam és leraktam a távirányítót.

Eliz amint meglátta a kamerát lefagyott, és úgy is maradt. Mereven bámult a kamerába a kanapé mögött. Vini ránézett a barátnőjére, aki semmire sem reagált, ezért sóhajtott majd lepattant a kanapéra.

-Na jó.-kezdte.-A nevem Vini. Ő pedig itt a barátnőm Eliz.-mutatott a még mindig pislogás nélkül bámuló lányra.-Kicsit lámpalázas.-jegyezte meg.-Bocsánatot kérünk hogy csak így berontottunk az épületbe, de fontos ügy miatt vagyunk itt.-vett egy nagy levegőt.

A TVs nő értetlenül adta oda neki a mikrofont teljesen. Mert eddig csak Vini hajolt a mikrofon felé.

-Azért jöttünk hogy elmondjuk....-Elizre nézett.-Elmondjam.-javította ki magát.-Hogy Daniel Wilde miért lépett vissza a turnéja végéről. Mindenki elkezdte szidni, a rajongói kezdik elfelejteni. Na de lányok!-kiáltott fel.-És Fiúk...-tette hozzá.-De leginkább a lányoknak mondom.-sóhajtott.-Daniel Wilde azért lépett vissza, hogy barátnőjével Lottival lehessen. A barátnője miatt tette ezt, ami szerintem hatalmas romantikus gesztus! Szóval szerintem ne felejtsük el ezt a srácot! Na ugye?-segítségkérően Elizre pillantott.

De Eliz ugyanabban a pózban, mozdulatok nélkül figyelt. Néha pislogott de egyébként meg sem moccant. Vini pánikolni kezdett. Eddig remekül kezelte a helyzetet, de most azt hiszem kezdte megérteni hogy élőben beszél. Hirtelen felpattant és Eliz mellé rohant. Elkezdte rángatni.

-Eliz!

-Vajas kenyér.-sóhajtott Eliz.-Vajas kenyér, vajas kenyér.

A TVs nő értetlenül figyelte.

-Csak azt mondja hogy vajas kenyeret ettünk reggelire.-túrt a hajába Vini.-Meg lekvárosat. De ez már részletkérdés.-rázta meg a fejét.

Hirtelen Chris rontott be mögöttük az ajtón.

Mindenki rábámult. Kivéve Elizt, aki Továbbra is mereven bámult a kamerába. Chris besétált és Megállt Viniék mellett.

-Aöömm....-nyöszörgött.

-Hm?-nézett rá Vini.

Chris suttogott valamit, amit nem hallottunk, mert Vini lefogta a mikrofont. Vini visszasuttogott. Aztán mindketten egyszerre vigyorogtak a kamerába.

-Mi megyünk.-azzal kihátráltak.

Eliz meg ott maradt és bambult. Vini visszajött megragadta a lányt, integetett a kamerába és kivonszolta Elizt az ajtón.

Danielnek abban a pillanatban kezdett el csörögni a telefonja.

-Apple? Hogy mi? Ez komoly? Azta! Ne már most szívatsz? Oké. Szia.

-Mi történt?-kérdeztem.

-Hatalmasat ugrott a nézettségem. Köszönhetően nekik.-mutatott a TVre.-Újra popsztárnak számítok.

-Atyavilág!-ugrottam fel mosolyogva.-Visszakaptad a rajongóidat?

-Sőt! Többen lettek!-mosolygott Daniel.

-Oh yes!-bokszoltam a levegőbe.-Adj egy pacsit!

-Látod Lotti! Minden rendbe jött. Mert itt vagy velem.-mosolyodott el Daniel, és megfogta a kezem. Rámosolyogtam, ő pedig lassan Közelebb hajolt, és az ablakon bevilágító napsugárban magához húzva megcsókolt.