Egyszer Volt Hol Nem Volt, Volt Egyszer Egy Sárkány...2 /befejezett/

Epilógus-Egyszer mindennek vége

Cassie
Óvatosan nyitottam ki a szememet, de azonnal vissza is zártam. A fény bántotta a látásomat. Vártam pár percet és ismét megpróbálkoztam vele, ezúttal lassabban és már kevésbé volt kínzó. Körbefordultam, és meglepetten tapasztaltam, hogy Axestben vagyok, az egyik házban. Felültem, várva a combomba hasító fájdalmat, de az elmaradt. Megmozgattam a lábamat, de az izmaim ezúttal nem tiltakoztak. Elmosolyodtam. Na most már biztos, hogy meghaltam. Axestben vagyok, azon a helyen, ahol élőként a legszívesebben tartózkodtam, és minden fájdalom elmúlt. Minden, kívéve Ren hiányáé. Ekkor kitárult az ajtó és Eliot lépett be rajta, kezében egy bögre gőzölgő teával. Amikor a pillantásunk találkozott, a bögre kicsúszott a kezéből és darabokra tőrt a padlón.
-Thania! Naren!-kiáltotta el magát és mellém ugrott.-Cassie! Jesszusom! Jól vagy? Thania meggyógyított, amennyire csak tudott, de...Fáj valamid?
Nem tudtam megszólalni, ezért egyszerűen csak megráztam a fejemet. Gyors léptek hallatszottak a folyosóról, aztán az ajtó kivágódott és Ren állt, mögötte mosolyogva figyelt minket Thania. Naren szemei körül sötét karikák égtelenkedtek és a haja az ég felé meredezett. Nem tudtam megmondani mikor aludt utoljára, de nagyon nyúzottnak tűnt. Amint meglátott, a szeme megtelt könnyekkel. Ez a valóság! Kizárt, hogy az én elmém képes legyen tökéletesen visszaadni azt a csodálatos embert, akibe beleszerettem.
Könnyek homályosították el a látásomat.
-Ren!-sírtam fel és lerúgva magamról a takarót Naren nyakába ugrottam. Azonnal a derekam köré fonta a karjait és közel húzott magához. Az arcát a nyakamhoz hajtotta és mélyen magába szívta az illatomat. Az ujjaimmal a hajába túrtam és annyira közel húztam, amennyire csak lehetséges volt.
-Te még a halálhoz is túlságosan makacs vagy!-nevetett fel, aztán egy kissé hátrébb húzódva hosszan megcsókolt. "Te komolyan olyan makacs vagy, hogy még a saját szemednek sem hiszel?" Ez volt az első pillanat, mikor makacsnak nevezett, de közel sem az utolsó.
Abban a pillanatban tudtam, hogy ezek után minden rendben lesz.

THE END