Egyszer Volt Hol Nem Volt, Volt Egyszer Egy Sárkány...2 /befejezett/

6.fejezet-Kereső osztag

Maya összevonta a szemöldökét, de hamar rájött, hogy ami történt az Gevinnel függ össze.
-Ettől függetlenül örülök nektek!-fordult mosolyogva felém és Ren felé.
-Várj!-szólalt meg hirtelen Naren.-Te örülsz?
-Persze.-mondta Maya úgy, mintha ez teljesen normális és egyértelmű lenne.
-Dehát miért? Szakítottam veled!-értetlenkedett Ren-Haragudnod kellene Casre!-mutatott rám, mire meglepődtem.
-Ren! Ne uszítsd rám! Örülj, hogy boldog! Jesszusom, ember! Miert akarsz mindent elrontani?-boxoltam a vállába, mire felnevetett.
-Csak meglepődtem.-emelte fel a kezeit a fiú, mint egy védekezés képpen.
Maya felnevetett.
-Meg is értem. De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy én már rég meg akartam tenni ugyanezt veled.-suttogta maga elé zsebre tett kézzel és a cipőjét kezdte vizslatni.
-Ezt meg hogy érted?-vontam fel a szemöldökömet.
-Amíg távol voltam, találkoztam egy sráccal. Nagyon kedves volt és ő segített hazajutnom. Olyat éreztem, amikor vele voltam, mint amit már rég nem. Boldog voltam, hogy újra láttalak, de ugyanakkor aggódtam is. Nem tudtam, hogyan mondjam ezt el neked. És végül te léptél először.-fejezte be és a végén Narenre mosolygott. Ekkor megjelent Claude, vállán táskával, mire mosolyogni kezdtem. Kikerültem Mayat és a sráchoz siettem. Szorosan magamhoz öleltem és beszívtam az illatát.
-Hiányozni fogsz!-suttogtam neki.
-Te is nekem. Sietek vissza amilyen hamar csak lehet.-szorított még jobban magához, aztán elengedett. Naren és Maya is elköszöntek Clautól és ő elindult a tisztás felé, ahol egy barna sárkány várta őt. Felült rá, kissé bizonytalanul és felszálltak. Egészen addig figyeltem őket, míg el nem tűntek a horizonton. Ren mögém lépett, mellkasa a hátamnak feszült és karjait a hasam köré fonta, állát pedig a vállamra hajtott. Mosolyogva döntöttem az arcának az enyémet és ujjaimmal végigsimítottam engem ölelő karján.
-Srácok!-jelent meg Eliot, aztán értetlenül nézte a hármasunkat. Naren engem ölelt, és mind az eget bámultuk.-Na jó, mi folyik itt?
-Mindent tudok-mosolyodott el Maya.
-És nem vagy dühös?-kerekedett ki a srác szeme azonnal.
-Na ugye!-mutatott a haverjára hirtelen Ren, mire összerezzentem.-Ezen csodálkoztam én is!
Maya felnevetett.
-Eleinte az voltam, de mikor megértettem, hogy mi történt, már nem zavart. Inkább boldog vagyok, hogy Ren nem marad egyedül.
-Na én most teljesen összezavarodtam.-jelentette ki Eliot és megvakarta a homlokát-Mi van? Mért maradna egyedül?
-Maya lecserél engem!-tettetett sírást Naren, mire én felnevettem.
-Találkoztam valaki mással-magyarázta meg Maya. Eliot gondolkodott egy ideig, aztán lassan, óvatosan szólalt meg.
-Szóval mind a ketten találtatok valakit magatoknak?-kérdezte és a tekintete ide-oda járt a két említett személy között. Mikor Maya bólintott, Eliot vigyorogni kezdett és lepacsizott Rennel-Ez király! Akkor nincs balhé!
-Kösz az együttérzést, El!-nevetett Maya.-Egyébként miért jöttél?
-Oh...igen. Tényleg.-csapott a homlokára-Eltűnt még két sárkány. Őrzőkkel, mindennel együtt. A tanács kereső osztagot rendelt el. Thaniaval jelentkeztünk.
-Mi is megyünk!-jelentette ki Ren határozottan és teljes mértékben mellette álltam.
-Én is!-bólintotta Maya.
Eliot elmosolyodott.
-Gondoltam. Ezért is irtam fel mindenkit.