A testvériség/L.S

Felszabadulva

*Harry*

Mint mindegyik nap ugyanúgy kezdődött , az a borzalmas ébresztő szólalt meg mindennap ugyanabban a pillanatban. Mindegy velem egykorú fiú/lány izgatottan készülődött , hátha ő lesz az egyik szerencsés gyerek , akit magához vesz egy szerető család. Már lassan kezdtem beletörődni , hogy senki nem választ engem ám ekkor az intézmény igazgatónője a nevemet mondta , nem voltam benne biztos , hogy engem szólít , ezért nem mozdultam ám , mikor még egyszer elmondta a nevemet nem kimutatva az izgatottságomat odasétáltam hozzá. Az igazgatónő megfogta a kezemet és még 3 másik fiú is követett minket volt köztük szőke , vörös és fekete hajú is. Mikor kivittek minket az udvarra tudtam izgatottan néztem körbe és megpillantottam egy gyönyörű barna hajú hölgyet , szeméből sugárzott a kedvesség , a mosolya megnyugtató volt. Míg az igazgatónővel beszélt addig a fiúkkal találgattuk , hogy kit fog választani és amikor egy kéz megsimogatta a hátamat a testem melegség járta át , még senki nem simogatott meg így , megfordultam és a hölggyel találtam magam szembe.

- Harry ugye? - kérdezte és elmosolyodott , amitől máris jól éreztem magam. Lassan bólintottam.

- Igen hölgyem - suttogtam.

- Szólíts nyugodtan anyának - mondta kedvesen mire az agyam elfelejtett gondolkodni , elfelejtettem mi az illem , amit itt tanítottak nekünk szemeim megteltek könnyel és a nyakába ugrottam. Boldogan felnevetett , annyira hálás lettem neki. Mikor még váltott pár szót az igazgatónővel az egyik nővér segített összepakolni a cuccomat , utána elköszöntem az egyik fiútól akit kiskorom óta ismertem , neki adtam az egyik kedvenc játékomat háláját kifejezve szorosan megölelt. Mikor kiértünk az épületből megfordultam és visszanéztem rá és akkor jöttem rá , hogy egyáltalán nem fog hiányozni , igaz voltak jó pillanataim is itt , de rossz több volt , amire nem szívesen emlékszem vissza. Beültünk a hatalmas autóba. A volán mögött szőkés hajú férfi ült , hátrafordult hozzám és rám mosolygott.

- Szia Dan vagyok nyugodtan szólíthatsz apának - összeborzolta a hajam , amire akaratom ellenére is felnevettem. Amikor elindította a kocsit a fejem az ablaknak döntöttem és a tájat néztem , nem értettem miért engem választottak, miközben Nate sokkal szebb és elegánsabb volt nálam , de nem is foglalkoztam vele , örültem neki , hogy így alakult. Nem utazhattunk tovább 10 percnél , Dan vagyis apa fura lesz így hívni remélem megszokom kivette a csomagomat és a házba vitte , és az anyukám megfogta a kezem és a házba vezetett , ahol nagy hangzavar volt. Mikor Dan felkiáltott , hogy megjöttünk 2 lány szaladt feléjük fiatalabbak voltak , mint én aztán egy lány jött le az emeletről aki két pár hónapos kislányt tartott a kezében , akik valószínű , hogy ikrek voltak , mert össze lehetett őket keverni.

- Lou szívem megjöttünk gyere le - kiabálta kedves hangon a nevelőanyukám. Egy barna hajú  fiú sétált le a lépcsőn , aki a telefonját nyomkodta fel nem nézve belőle. Érdekelt volna az arca , a hajáról ítélve az édesanyjára hasonlított.

- Bemutatom nektek Harry-t mától fogva ő is a családunk tagja , szóval a testvéretek. Mindenki bemutatkozott és kedvesen megölelt , kivéve Louis-t úgy éreztem , hogy valamiért nem kedvel. Éreztem ahogy végigmér és láttam a szemébe valamit azt hiszem az undort.