A testvériség/L.S

Az új fiú

*Louis*

Eljött az életemben az a nap,amikor nem csak én és Dan leszünk a fiúk a házban. Soha nem hittem volna , hogy anya gyerekeket fog örökbe fogadni , de most mégis ezt tette , az ikrek után elhatározta , hogy örökbe fogad egy velem egykorú fiút. Egyáltalán nem örültem neki. Miért akart örökbe fogadni egy fiút , amikor én itt voltam neki? Vajon nem voltam elég jófiú? Az örökbefogadás előtti estén nem vacsoráztam velük egyáltalán nem akartam hallani , hogy milyen gyereket akarnak idehozni , persze a húgaim alig várták , hogy új testvérük legyen. Az ágyban feküdtem és azon gondolkodtam , hogy hogyan tudnám ezt megakadályozni? Aztán rájöttem , hogy bele kell törődnöm , hogy ez lehetetlen. Beletúrtam a hajamba , majd az órára néztem , hajnali kettőt mutatott. Nehézkesen , de sikerült elaludnom. Reggel 8 óránál tovább nem bírtam az ágyban maradni , igaz sikerült valamennyit aludnom , de közben forgolódtam. Nehezen kiszálltam az ágyból , magamra vettem a köntösöm és lesétáltam a lépcsőn , egyenesen a konyhába. Csináltam magamnak egy bögre teát két szelet nutellás kenyér mellé , majd az étkezőbe mentem elfogyasztani a reggelimet. Miután végeztem elmosogattam és a nappaliba mentem , ahol Nicole már a kanapén ült és az ikreket etette. Nicole a család bébiszittere és egyben jó barátja egyetemre járt és orvosnak tanult. Picit beszélgettem vele , majd felmentem az emeletre zuhanyozni. Mindig is imádtam zuhanyozni , olyankor mindig jól tudtam gondolkozni. Egy ideig engedtem magamra a meleg vizet , majd utána megmostam a hajam és a testem. Miután kiszálltam a zuhanykabinból megtörölköztem és a derekam köré tekertem a törölközőt és a szobámba mentem. Ott felöltöztem , megcsináltam hétfőre a házi dolgozatot utána pedig áthívtam a legjobb barátomat Niall-t. Elmondtam neki , hogy mennyire nem örülök neki , hogy anyáék örökbe fogadnak egy fiút , ő pedig azt mondta , hogy álljak pozitívan a dolgokhoz , ő mindig a legjobbat látta az emberekben ezért csodáltam sok ember szerint álomvilágban él , mert mindig jó a kedve és mindenkivel kedves. Miután kiveséztük a témát anya felhívott , hogy fél óra múlva itthon vannak , ezért Niallnek haza kellett mennie , pedig örültem volna , ha itt lett volna , főleg most. Mikor már nagyon türelmetlen voltam a telefonomat kezdtem nyomkodni , hogy az valamilyen szinten elterelje a figyelmemet az idő múlásáról , majd meghallottam az ajtócsapódását , a szívem a torkomba ugrott , és a víz vert le. Idegesen járkáltam a szobámban fel s alá. Mikor meghallottam , hogy anya a nevemet kiáltja , a kezembe vettem a telefonom , hogy ne tűnjön fel nekik , hogy mennyire ideges vagyok , vettem egy nagy levegőt és lesétáltam a lépcsőn egy percre sem felnézve a telefonomból , magamban azért drukkoltam magamnak ,hogy nehogy leessek a lépcsőn és mikor leértem a zsebembe csúsztattam a telefonom , de még mindig a földet pásztáztam. Mikor anya elmondott mindent a fiúról , akit Harrynek hívtak , lassan felemeltem a tekintetem és a fiúra vezettem , akinek barna göndör haja volt , szeme smaragdzöld volt a bőre hófehér volt , magas volt és vékony. Aztán egy percre találkozott a tekintetünk. Abban a pillanatban nem tudtam eldönteni magamban , hogy mit érzek. Összehúztam a szemöldököm , majd anyára néztem aki mosolyogva beszélt telefonon , a húgaim mind bemutatkoztam neki. Nekem ez eszem ágában sem állt inkább  apával beszéltem a tegnapi fociról , amit megnyertünk. A fiúra emeltem a tekintetem aki engem nézett , végignéztem rajta , majd visszafordultam apához és folytattuk az eszmecserénket. Próbáltam úgy tenni , mintha tényleg érdekelne a téma , de ezer kérdés kavargott a fejembe , ezért úgy döntöttem inkább bemegyek a nappaliba , ahol az ikrek aludtak a kiságyban.