Never Mind

15.

Kibékültünk Jiminnel, és hát remélem nem esett nagy baja Kooknak és Sugának..bár nem garantálom hogy azért épségben vannak a csontjaik. Nade mi lehet Jinnel, és Yunnal? Fogtuk magunkat és lementünk megnézni. Kiléptünk az ajtón és egy smároló párral találkoztunk... sunyiba el osontunk. Gondoltuk meglepjük a többieket. Szerencsénkre még a terembe voltak...remélhetőleg. Miközben mentünk csend volt köztünk. Közben én azon agyaltam hogy meddig akarunk még Seoval hotelben lakni? Mert kéne keresni munkát hogy végre magunknak mondhassunk valamit. 

*a teremnél*

Épphogy kinyitottuk az ajtót egyből ránk ugrottak a srácok.

-Min! Dejó hogy élsz!

Ugrott a nyakamra Seo.

-Már hogyne élnék?

-Nem tudom!

Persze az örök optimista.

-Min, azthittük hogy...

 Kezdett Kook kicsit sírni...olyan aranyosak mikor sírnak...

-Hogy? Mi?

-Hogy el raboltak vagy megöltek!

 Ölelt meg olyan szorosan hogy majdnem megfulladtam.

-Ny-nyugi s-semmi bajom...cs-csak engedj...e-el mert meg-megfulladok...

-Ja bocsi...

Törölte meg a két szép barna szemét.

-Min.

Szólt meg Rapmon.

-Tessék?

-Tudod jól ránk ilyesztettél.

-Eh...bocsi...

-Semmi baj törpe.

-Nem vagyok törpe!

-De igen.

-Nem, mert nem vagyok Suga!

 Kezdtük egymás agyát húzni.

-Mivan a méretemmel?!

Szólt bele Suga.

-Az hogy...pff...

Nem tudtam befejezni a mondatot mert megláttam rajta egy nyuszi fület. Annyira édes volt hogy el kapott a fangörcs meg a röhöghetnék egyszerre.

-Most meg mivan?

-Semmi csak...*röhög* olyan édes vagy.

-Na ne kezdj most meg rám mozdulni.

-Nem mozdulok, csak dicsérlek kis Cukorka.

-Asszem itt elég lesz...

Jött oda hozzám Jimin kicsit szúrós szemmel. Mindent annyira komolyan vesz hogy az nem igaz.

-Nyugi Jimin csak húzzuk egymás agyát.

-Aha azt látom, nade ki éhes? Én az vagyok szóval menjünk enni. Min állja!

 Persze mindent én állok... ez van ha el mész és nem mondod el hogy mi bánt, tök jó büntetés végül is...

* az étteremnél*

Mind meg rendeltük amit csak a szemünk szánk kívánt. El kezdtünk enni, de észre vettem hogy Jimin nagyon nézi a Bibimbap-om. Így nyújtottam felé egy falatot... de amint észre vettem a tekintetén nem a kajám kellet neki, csak súgni akart valamit.

-Este ezért még el verlek.

Huha... asszem tudom mire gondolt. De nem bántam.

-Már várom.

 Fogalmam sincs miért mondtam ezt.

-Nahát valaki rossz kislány lett...

-Jó a szemed.

 Adtam neki egy puszit az arcára.

-Ne itt faljátok egymást! Enni is akar valaki. 

Rontotta el a pillanatot J-hope. A mi kis reményünk...hát persze...

Mindenki megedte a kis adagját majd elindultunk a tenger partra, mivel úgy is holnap után mennek a fiúk a találkozóra, holnap neki állnak még egy kicsit gyakorolni. Leültünk nem messze a víztől és néztük a tengert, én éppenséggel azon gondolkodtam hogy apámék a túl oldalon vannak, de Seo megtörte a pillanatomat, és félre hívott. Emlékeztek mikor azt mondtam hogy meddig akarunk még hotelben lakni? Nos az már csak meddig akarok lakni a hotelben.

-Min, képzeld van egy jó hírem.

-Micsoda, hogy ennyire vidám vagy?

-Tae-hoz fogok költözni!

-...

Le dermedtem... kész végem van...

-Min... jól vagy???

-Hm? Ja, jaa persze.

-Baj ha Tae-hoz költözök?

-Neeeem , nincs azzal semmi baj hidd el. Ez tök jó.

De jó, most már csak magam miadt kell aggódnom...

Vissza mentünk a többiekhez és mire észbe kaptunk menniük kellet pakolni. Bezzeg ha én és Seo mennénk valahova mondjuk jövőhéten (pl.:) Angliába akkor már az nap be is pakolnánk. De mindegy is, kezdett későre járni az idő, szóval indultunk haza fele amikor...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ez is meg jött, sajnálom hogy rövid lett meg későn jött de mivel nyár van sok ithol a munka. Sajnálom de remélem hogy tetszik a rész. Kérlek jelezd ha olvasod :)