Tae szemszöge:
Seo után mentem (mentem? futottam) hogy megkérdezzem mégis misért futott el. (Ez egy értelmű, de akkor is xD). Meg is találtam... egy magas kilátón a vidámpark melett. Hogy tudott ilyen gyorsan oda fel menni? Nem gondolkodtam ezen sokat, fel mentem Seo mellé.
-Miért futottál el?
-...- Figyelmen kívül hagyott, és tovább nézelődött.
-Hallod?-Közelebb mentem Seo-hoz, és hátulról megöleltem. A fülébe suttogtam.
-Mi a bajod?
-Az hogy hagytad magad, mikor Rim megcsókolt.
-Hirtelen volt, mit tehettem volna?-Mondjuk a csók közben el lököd magadtól?
-Jó, bocs hogy fiú vagyok.
-Nincs azzal semmi bajom hogy fiú vagy, így jó.
Magammal szembe fordítottam Seo-t és meg csókoltam.
Suga szemszöge:
Nem értem el telefonon Tae-t és Jimint. Kook-nak meg ki volt kapcsolna. Melettem ült Jin, és látta hogy szenvedek valamivel.
-Mi a baj Suga?
-Semmi csak nem érem el a fiúkat.
-Nem írsz SMS-t Min-nek?-Jó ötlet. Miért nem gondoltam erre?
Írni is kezdtem az SMS-t.
-"Szia Min! Tudod mi van a fiúkkal?"
-"Szia, Tae Seo után ment egy kis baj miadt, Jimin és Kook velem vannak. Miért? Baj van? :o"
-"Nincs semmi csak beszélni akartam velük."
-"Miröl?"
-"Csak arról hogy találkozóra kell mennünk..."
-"Ó értem. Át adom ^.^"
-"Oké, köszi."
-"Még valami!"
-"Igen?"
-"Meg változtathatom a neved a telefonomba? :3"
-"Persze, mire?"
*Min Seo a becenevedet a következőre állította be: Cute swagger*
-"Tetszik?"
-"Nagyon♥♥♥"
-"^_^ ♥♥♥" (Ez baráti volt c,c)
-"Na de mennem kell, ha át adtad az üzenetet akkor írj."
-"Oké"
-"Szia."
-"Szia :)"
Lezártam a telefonom, hátra döltem a széken és sóhajtottam egyet.
-Mi volt ez az elégedett sóhaj?- Kérdezte J-hope.
-Ja, semmi csak megnyugodtam.
-Igen? Barátnőd lett vagy mi?
-Jaj dehogy is hülye!
-Nyugi csak vicceltem. - Röhögött fel J-hope.
-De, mitől könnye bültél meg? Mond már.
-Attól hogy Jimin és Kook Min-nel vannak és-
Mielött befejeztem volna a mondatom üzenetem jött Min-től.
-"Szia, át adtam az üzenetet!"
-"Szia, oké. Köszi!" -Vigyorodtam el.
-Mi ez a vigyor? Csak nem Min-re pályázol? - Gyanakodott J-hope.
-Mi? Ugyan már! Simán barátok vagyunk ennyi.
-Oké, elhiszem na... folytasd lécci amit mondani akartál.- Sürgetett J-hope.
Ahogy nyaggatott úgy oda jöttek a többiek is. Addig piszkáltak, hogy el kellet mondanom az egész sztorit.
Min szemszöge:
4 óra volt, így elindultunk Jiminnel és Kookkal haza felé. A hotelhez érve külön váltunk. Bementem a szobámba, lepakolni a cuccaimat. Megyek a fürdő felé. Hallottam hogy valaki jött. Gondoltam Seo az.
-Szia Seo!-Nem volt válasz.
-Seo? Ha ennyire fáradt vagy akkor nyugodtan feküdj le.
Semmi válasz. Megnyitottam a tusolót. Mire észbe kaptam egy kéz karolta át a derekamat. Sikítani nem akartam így gyorsan megfordultam és fejbe ütöttem a támadót. Vagy nem is támadó? Jiminnel találtam szembe magam. Gyorsan magamra kaptam egy törölközőt.
-Áú! Ennyire ijesztő vagyok édes?
-J-Jimin? Mit keresel te itt? Nem haza mentél?
-Nyugi, édes csak a szüleim nem voltak othol, gondoltam át jövök...-Jött közelebb.
-Jimin tudod hogy mennyire megijedtem? -Hátráltam míg a falhoz nem értem. Jimin teljesen rám simult.
-Bocsi édes...-Le akarta venni rólam a törölközőt. De én meg akadályoztam. Bocsánat, akartam. Addig fészkalódtunk hogy a tusolóba sodródtunk mint egy hajó a vízen. El csusztam és a törölköző is leesett rólam. Jimin arcán perverz mosoly telepedett meg. Én meg elpirultam. Vajon most mi lesz itt? Félnem kéne? Csak azért kérdezem magamtól mert eléggé félek így is.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megjött ez is ^^ remélem tetszik. Kérlek jelezd hogy olvasod :) ♥♥♥
أنت تقرأ
Never Mind
أدب الهواةEz a történet 2 lányról szól akik ki akartak menni Kóreába hogy ki próbáljanak ezt azt, és ott éljenek. De nem számítanak arra hogy esetlek valakikbe bele futnak... Fő szereplők: Min Seo Seo Hyeon Szereplők: Park Jimin-Ji...