Never Mind

18. Ebédelés (Vigyázat, csúnya szavak)

-LUNA!

Ordítottam barátnőm nevét, de ő nem hallotta. (Talán meg próbáljam még egyszer?)

-LUNAA!

Még mindig nem halotta, csak bámult körbe és ment amerre látott..gondolom be van dugva a füle vagy el van bambulva. Oda futottam mögé majd rá ugrottam.

-LUNA WHITE!

Ő erre csak fel síkittot picit és meglepődve probáld megfordulni de én nem száltam le róla.

-SZÁLSZ LE A HÁTAMRÓL GECI!

El kezdtem nevetni majd ő is és el engedtem hogy elé állhassak majd meg ölelhessem. Ő szorosabban ölelt vissza.

-Amúgy nem kellett volna ehhez folyamodnom ha meg halottál volna elsőre.

-Bocsánat de be volt dugva a fülem és el bambultam.

Mondata közbe vette ki a fülesét a füléből majd el rakta a zsebébe a telefonjával együtt.

-Jó nem baj, csak menjünk!

-Nem nekem kéne így siettetni a dolgokat?

-De...?

-Hm?

-Semmi csak menjünk már!

-Jó-jó na..

Meg fogtam a kezét majd magam után kezdtem el húzni.

-Na nem kell fogni a kezem magamtól is tudok menni és nem fogok el veszni mellőled.

-Oké csak félek hogy lassú vagy.

-Igen?

Azzal kiszabadította a kezét az enyémből majd elkezdett gyorsan sétálni, amint én is be tempóztam ő még jobban gyorsított. Szinte már futottunk mikor megint el kezdtünk röhögni a másikon és a helyzeten hogy miért álltunk neki futni.

-Jó akkor vissza normálisba. Nemsokára ott vagyunk..

Mosolyodtam el szinte a szám a fülemig ért.

-Sose láttalak még ennyire mosolyogni.

Szólalt meg kicsit kuncogva barátosném.

-Hm...vajon miért is? Mert nem voltál itt?

-Haha nagyon vicces

Kicsit kuncogtam majd meg álltam Jimin háza elött de, észre vettem hogy bartnőm nagyon nem ide figyel, és tovább sétál.

-KHM

Köszörültem meg a torkom majd meg fordult.

-He?

-Gyere itt vagyunk.

-Ez a házad?

Nevettem majd kezem a kilincsre tettem és mosolyogva Luna felé fordultam.

-Nem.

Azzal a lendülettel be is léptem majd két nevetéstől a halálán lévő fiúkat láttam.

-Minden rendben?

Szóltam közbe mikor rám figyeltek el hallgattak.

-Minieem!

Jött oda Jimin majd meg ölelt és puszit adott a homlokomra, J-hope is lassan mellette termett.

-Meg tudhatjuk kit hoztál?

-Hááááát...

Néztem Lunára de ő csak Jimint és Hobit nézte felváltva ám hirtelen rám talált.

-Ő Luna White régóta jóba vagyunk szinte testvérekként szeretjük egymást.

-Nagyon örvendek

Hajolt meg.

-Ha ő a legjobb barátnőd akkor nekünk nem kell be mutatkozni igaz?

Suttogot Jimin a fülembe majd a szemembe nézett, én csak mosolyogva ráztam a fejem.

-Mi is örvendünk

Mondták egyszerre.

Nagy csend telepedett ránk...majdnem és Jimin megszólalt.

-Nah! Éhes vagyok!

-Csináljak valamit enni?

-Igeeeny!

Ölelt meg.

-Jó...csak elötte ne ölj meg.

-Elnézést...

El engedett én meg adtam egy puszit az arcára majd Lunával el indultunk a konyhába, és ő le ült a pultra engem nézve. Míg keresgéltem az edényeket a Jambalaya-nak (Dzsambalaja) addig a fiúk kint a nappaliban beszélgettek mi meg a konyhába cseverésztünk.

-Na és...

Kezdte Luna

-Hm?

-Mizu?

-He?

(Igen értelmes beszélgetéseink szoktak lenni c:)

-Hát...veled meg Jiminnel?

Húzogatta szemöldökét.

-Jaa...semmi...igazán semmi.

-Igen? Nekem nem úgy tünt mintha semmi lenne.

-Ssttt most kaját csinálok.

-Persze fogd arra hogy kaját csinálsz.

-De ha most tényleg kaját csinálok...

-Ahha...akkor nem baj ha megkérdezem Jimint ugye?

-MI??.. vagyis..oké kérdezd.

-Hm..mégsem megyek, nem érdekel annyira.

-Huh...vagyis... oki..

Pár perc után le is ültünk enni, nem volt témán így csak hallgatuk hogy csörög az evőeszköz a tányérokon. Ám egyszer...

-És Jimin.

-Hm?

-Mizu veled meg Minnel?

Én kiköptem a vizem és Jimin meg mellé nyelt.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Igen, eltüntem és nagyon sajnálom csak sokminden van és hangulatom sincs >< tudom ezzel nem magyarázom ki de, itt a rész remélem tetszik <3