Nyári tábor#9

74 1 0
                                    

Idegesen trappoltam végig a hűvös beton úton,ami a faházunkhoz vezet.Semmivel sem törődve vágtam be magam után az ajtót és karba font kézzel (tehát durci pózban) lecsaptam magam a kanapéra.Mégis mit képzel magáról ez a fiú?Én felkeltem érte hajnalok hajnalán,hogy megbeszéljük,ami köztünk történt és ő még esélyt sem ad rá,mert Anett a drága kis barátnőcskéje olyan rohadt fontos neki..

-Jólvan csajszi..-sétált ki a szobájából Niki a szemét dörzsölgetve.

-Upsz..-húztam be a nyakam,miközben kissé feleszméltem a dühből.-Ne haragudj,ha felébresztettelek..

Niki csak mosolyogva biccentett,majd helyet foglalt mellettem.Végigmérte a tekintetével a nyúzott arcomat,aztán egy szemöldök felrántás mellett közölte:

-Öt perced van elmesélni,mi történt,mert utána megyek vissza aludni.-vigyorgott magabiztosan,én pedig mit tehettem volna?Elkezdtem mesélni a sztorit,aminek a felelevenítése cseppet sem volt a kedvemre,de nem tudtam,hogy kibújni Niki kérése alól,hiszen tartoztam neki ennyivel az előbbi hangoskodásom miatt.

-Felkeltem korán,mert beszélni akartam Andrissal.El akartam magyarázni neki,hogy sajnálom és szeretném,ha maradna mert fontos számomra..persze csak mint barát.Kicsit nyúzott vagyok amúgy is a tegnap történtek miatt,ráadásul most még ő is borzasztó szemét volt.Megértem,hogy haragszik rám,de akkor is.Mégis mit képzel magáról ez a srác?Szerettem volna magyarázatot adni az igazságtalanságomra és megpróbáltam volna maradásra bírni,de még esélyt sem adott rá,mert az a kis csitri Anettke olyan rohadt fontos neki!-fintorogva ejtettem ki a számon annak a bizonyos lánynak a nevét,és még a libabőr is végigfutott a testemen,annyira undorodtam még a gondolatától is.

Niki kissé furcsállva hallgatta végig a monológomat,majd egy vállrándítás után megpróbálta rendesen átlátni a helyzetet és minden agysejtjét összeszedve igyekezett segíteni rajtam.

-Szerintem Andris teljesen érthetően viselkedett.Ha úgy vesszük,ahogy a fiúk gondolkodnak,akkor te tulajdonképpen dobtad Cameronért,ami egy srácnak nem kis egósérelem,ráadásul ez a gyerek komolyan odavan érted.-magyarázta Niki.

-Na persze.Ha annyira nagyon belém lenne zúgva,mint,ahogy mondod,adott volna egy lehetőséget a barátságunknak.-durciztam tovább a kezeimet még mindig karban tartva.Niki felnevetett,miközben hevesen megrázta a fejét.

-Minek kislány?Te már Cameroné vagy,Andris teljesen elvesztette a csatát a barátod ellen.-mosolygott kedvesen.-Ő már csak úgy segíthet magán,ha gyorsan összeszed valakit,hogy azt hidd,tökre nem érdekli az,hogy téged érzelmileg teljesen hidegen hagy.

-Óóó..-értettem meg végre a hallottakat.-Óóóóóóóó.Óóóó...vágom.

Niki biccentett egyet,aztán mindketten az éppen kinyíló ajtó felé pillantottunk.

-Sziasztok!-Cameron magabiztosan mosolyogva lépett be,mire én rögtön felálltam,hogy üdvözöljem.

Megragadta a könyökömet és közel húzott magához.Mentolos lehelete az arcomat csiklandozta,miközben a térdem kicsit megremegett.A fiú a tekintetét az enyémbe fúrva suttogott.

-Szia Szöszke.-halványan elmosolyodott,aztán felszámolta az ajkaink közti távot és hosszú,mély csókkal köszöntött.

-Hiányoztál.-sutyorogtam a fülébe,miután kaptam egy nagy ölelést is.

-Gondoltam bemehetnénk a tesómhoz egy kicsit,mielőtt elkezdődik a tábor programja.-vont vállat,mire vidáman bólogatni kezdtem.

-Oké egy perc és mehetünk.

Beszaladtam a fürdőbe és felkaptam egy farmershort&póló&tornacipő (a szandimmal egyszer már pórul jártam) variációt,aztán telefon a kézbe és indulhattunk is.

Út közben Cameron,miközben az ujjait az enyémekre fonta,az estémről kérdezett,meg,hogy hogy aludtam.Kicsit kínos témának bizonyult mindkettő,ezért teljesen hitelesen bekamuztam neki,hogy nagyon jól éreztem magam és tök jól aludtam az éjjel.Aztán hirtelen vége lett a lila felhőnek,amit Cameron tekert körém a cukiságával,mert megérkeztünk.Pechemre még ez sem jelentett számomra jót.

-Te meg mi a fenét keresel itt?

Folytatás következik....

Írói "komment": Sziasztok:) Már nagyon régen posztoltam ide a részeket,úgyhogy most feltöltöttem jó párat,amik ugye a blogomon már megjelentek:) Ha valaki szeretne más sztorit is olvasni tőlem,kommentben jelezze és linkelem neki az oldalt:) Nagyon köszönöm azoknak,akik olvassák a sorozatot,remélem nem okozok majd csalódást egy résszel sem. Puszi:M

Nyári tábor:)Where stories live. Discover now