Nyári tábor:)

Nyári tábor#10

Nyers változat! (azaz különlegesség miatt,mivel ez mégis csak a tizedik rész,nem javítgattam bele az alapsztoriba,gondoltam hátha így kicsit személyesebb az egész)

Az előző részek tartalmából:
"-Megértem,hogy haragszik rám,de akkor is.Mégis mit képzel magáról ez a srác?Szerettem volna magyarázatot adni az igazságtalanságomra és megpróbáltam volna maradásra bírni,de még esélyt sem adott rá,mert az a kis csitri Anettke olyan rohadt fontos neki!
...
-..te tulajdonképpen dobtad Cameronért,ami egy srácnak nem kis egósérelem..
...

Megragadta a könyökömet és közel húzott magához.Mentolos lehelete az arcomat csiklandozta,miközben a térdem kicsit megremegett.A fiú a tekintetét az enyémbe fúrva suttogott.-Szia Szöszke.-halványan elmosolyodott,aztán felszámolta az ajkaink közti távot és hosszú,mély csókkal köszöntött....-Te meg mi a fenét keresel itt?"

-Lekéstem a buszt és Anett kérte,hogy maradjak.-vont vállat az egyik széken ücsörgő Andris,mire kicsit felment bennem a pumpa.Nem igaz.Még azt sem engedte meg,hogy elmagyarázzam a dolgokat,ráadásul most még a kiscsaj kedvéért itt is maradt,hogy tovább keserítse az életemet.Persze én is furcsállom,hogy ennyit foglalkozom ezzel a szerencsétlennel,meg a drága kis barátnőcskéjével,de hát ez a fruska teljesen elrontotta az esélyemet és,hogy Andrissal valaha is újra jóban legyünk.Már,ha voltunk egyáltalán.
-Anett?-akadt fenn a részleteken velem tökéletesen egyszerre Cameron.
-Igen.Mi van vele?-kérdezte Andris nemtörődöm hangon.-Baj,hogy becsajoztam?
Természetesen ezt a mondatát teljesen nekem címezte.Ki másnak?Persze ki mást is akarna ezzel az egésszel felbosszantani,mint engem?
-Becsajoztál??-akadt ki teljesen Cameron,mire értetlen fejjel meredtem rá.Ezt nekem kellett volna mondanom,nem neki.Kicsit meglepett,hogy a fiút sokkal jobban bosszantja Andris közleménye,mint engem.
-Bajod vele?-nézett rá a széken csücsülő srác a mellettem álló fiútól.
-Igenis van!-csattant fel a barátom nekicsapva a cuccát Andris székének.-Mi a szarért jársz te a húgommal??-vonta kérdőre villámokat szóró szemekkel,nekem meg a földre pottyant az állam.Igen.Ez volt az a pont,mikor úgy éreztem,ennél már nem lehet szappanoperásabb feelingje az életemnek,ráadásul ez már nekem is sok.
Mégis milyen ember kerül olyan helyzetbe,hogy a pasijának a húga egyben az egyik legbosszantóbb ember legbosszantóbb barátnője legyen?Ha józanul gondolkodunk,akkor ez az egész egy nagy rakás szerencsétlenség,amit kismasnival átkötve tálalt fel nekünk a sors,mint karácsonyi ajándék.
-Szia Cameron!-lépett be hirtelen a kis társalgó társoságunk körébe az emlegetett lány,azaz Anett,ha valakinek még nem esett volna le,kiről is beszélek.
-Te komolyan ezzel a vadbaro...azaz sráccal jársz?-kérdezte ki a kishúgát a barátom,miközben a tekintete nagyon arról árulkodott,hogy nemleges választ szeretne kapni.Andris eközben odasétált a lányhoz és az ujjaikat összefonva puszit nyomott a pirospozsgás arcára.
-Igen együtt vagyunk.-közölte Anett,mintha ez olyan hű de semmiség lenne,majd megeresztett egy afféle nézést a bátyja felé,mintha azt próbálná a szemeivel mondani "jaj el tudom dönteni,kivel jövök össze,nem vagyok dedós".Legalábbis én ezt olvastam ki abból a pár pillantásból.Cameron megadóan felém fordult,mire bátorítólag szorítottam egyet a kezén,hogy ne érezze magát így letörve.Lassan elmosolyodva közelhajolt és olyasféle "minicsókot" nyomott a számra,ami nem mellesleg nagyon jól esett,mert én sem voltam a legjobb állapotban az elhangzottak miatt.A kis pusziváltásunk után odafordultam Anett felé és mosolyogva kinyújtottam a kezem,mintegy üdvözlésképpen.
-Anna.-mondtam még mindig vigyorogva.Talán kicsit erőltetettebre is sikeredett,mint gondoltam,de hát a szándék a fontos nem?
-Anett.-biccentett a lány kissé furcsállva a közeledésemet.A kezem még mindig üresen tátongott,amit kezdtem kissé cikisnek érezni így igyekeztem javítani,az amúgy javíthatatlan helyzetemen.
-Jaj,ne legyél már ilyen rideg velem!Alap,hogy jóban vagyok a pasim húgával!-nevetgéltem,mondjuk az igaz,hogy ez a "pasim" megnevezés kicsit erősre sikeredett,bár Cameron a mondatom után pimaszul rámvigyorgott,miközben szórakozottan felvonta a szemöldökét.Nem baj,legalább neki tetszett.
Anett gondosan végigmért tetőtől talpig,aztán,hogy ne legyen belőle vita,kissé undorkodva megrázta a kezemet,ami addigra teljesen lezsibbadt,de nem baj,ez már mellékes.
-Örülök.-mosolyodott el kicsit gúnyosan.Olyan jó látni,hogy az emberek milyen odaadó szeretettel bánnak másokkal!Rendben,az iróniát átpasszolom máskorra..
-Tényleg!Ti mióta is vagytok így együtt?-érdeklődött Anett,olyan "most jópofi vagyok,hogy örüljetek" típusú hangon,de engem nem tudott becsapni.Háháhá,én átlátok ám a szitán!De nem akartam megadni neki azt a felemelő érzést,hogy bebuktasson a fiúk előtt,így én is ugyanolyan kicsattanó örömmel válaszoltam a kissé csapdaszagú kérdésre.
-Tegnap este volt az első randink,de tudod kiderült,hogy se Cameron,se én nem szeretjük húzni az időt,ha valakiről tudjuk,hogy ő a nagybetűs VALAKI az életben,úgyhogy látod.-mosolyogtam szerelmetesen pillantva a barátomra,akinek kezdett rázkódni a válla (valószínűleg levágta,mire megy ki a játék),de,azért vigyorogva átkarolta a derekamat,hogy a vállára dönthessem a fejem,miközben ő belepuszil a hajamba.Jó kis csapat vagyunk így együtt,tehát ebből is látszik,hogy jól döntöttem,mikor Cameronra voksoltam a nagy "szerelmi párbajban",amiben mondjuk nekem amúgy is Cameron volt,az,aki megdobogtatta a szívemet.Vagy mi.Ezt így szokták mondani,nem?
-És nektek mikor volt szerencsétek egymásba botlani?-kérdeztem vissza csípőből felváltva Anettre és Andrisra nézve,mintha mindkettejüktől választ várnék.Persze ez is csak egy,úgymond "csapdaszagú érdeklődés" volt.
-Reggel kezdtünk el hosszadalmasabban beszélgetni,aztán már minden ment magától..-áradozott Anett,tökéletes választ adva (sajna) az én,úgymond beugratós kérdésemre.

Elismerően biccentettem,mire Anett is megbillentette a fejét,de ez természetesen egyikünk részéről sem az összejövős sztorinak ment.Sokkal inkább az a megállapítás látott napvilágot,hogy egymásnak egyenrangú "ellenvetői" lettünk.Persze ez helyzet csakis Andris miatt jött létre,de hát én megpróbáltam jóban lenni Cam tesójával.Az már más kérdés,hogy Anett,a pasija jóvoltából egyáltalán nem hajlandó közeledni felém.Na mindegy,majd meglátjuk,mi lesz ebből.