Smaragd Kék

Part 09

-Khm...-hallottunk meg egy hangot. Az ajtóban Gera Zoli állt. Már átvette a mezt. Zavartan elléptünk egymástól. Balázs megköszörűlte torkát.

-Mindjárt megyek.-szólt barátjának,aki elvigyorodott ,majd elhagyta a szobát.- Szeretem a vörös és a fehér csipkét,de a hagyományos fekete csipkéért megbolondulok.- suttogta és rámkacsintott. Elpirúltam.- Ja és kösd fel a hajad, olyan gyönyörű az arcod.- szólt még vissza az ajtóból. Ahogy elment, ledöltem az ágyra és belevisítottam az egyik párnába ,örömömben.

Az edzésre nem mentem le. Egyrészt,folyton csak Balázst bámúltam volna, másrészt iszonyat meleg volt kint, a szállodában viszont volt légkondi. Így lustúltam. Otthon nem igazán tudtam a semmittevés édes perceit élvezni. Anyám a korához képest, elég energikus személyiség volt. De örültem neki, mert sok csajos napunk lett így. Apám általában dolgozott. Alig láttuk otthon, mindig üzleti úton volt. A bátyám Moszkvában sínylődött anyu tesóinál. A magyar nagyszüleimet alig láttam, mert Pécs , azért mégiscsak távól volt Pesttől. Az orosz nagyszüleim is az isten háta mögött, a szibériai Novoszibirszk-ben éltek. Az orosz nagyapám tipikus szovjet párti kommunistaként, eléggé kilógott a családból. Sztálin,mindent a pártért, csak a munka.... én már csak tudom, mert nem csak hogy hallgattam,mikor náluk voltam, hanem a töri tételem is ez volt.

Elaludtam,ismételten. De kivételesen nem Balázs ébresztett fel, hanem a telefonom csörgése. Megnéztem a kijelzőt. Ismeretlen szám.

5 másodpercig lefagyva hallgattam a csengőhangot. Aztán a fülemhez emeltem a készüléket és felvettem.

-Igen?-kérdeztem magyarul,annak ellenére,hogy a szám külföldinek tünt.

-(Szia Anna,itt Cristiano!)-megfagyott a vér az ereimben, a dallamos hang hallatán.

-(Cris!)-nyögtem és lefordúltam az ágyról.

-(Már tegnap fel akartalak hívni, de nagyon nehezen szereztem meg a számod.)-nevetett.-(Nézdted a meccset?)- kérdezte, komorabb hangon.

-(Igen. Láttam,hogy kicsit kiakadtál,de ez nem a viláh vége, Cris. Még mindig korrigálhattok.)-vígasztaltam.

-(Nos....igen.)-sóhajtott.-(Hallottam, a csapattal tartottál Marseilles-be.)

-(Igen. Már megérkeztünk. Lyonba is velük megyek.)-mondtam.

-(Akkor találkozunk?)-kérdezte reménykedve.

-(Persze!)-válaszóltam.

-(Elmehetnénk valahová. Habár.... talán maradhatnánk a szálláson. Isten óvjon attól,hogy az újságírok rajtakapjanak velem. Nem lenne többé normális életed...)-kétségbeesett arcot vágtam.

-(Hát....nem is tudom. Mit szólna hozzá sz edződ?)-próbálkoztam.

-(Az edzőm?)-kuncogott.-(Ugyan milyen beleszólása lehetne?)- elpirúltam.

-(Oké. Benne vagyok.)-végülis ,ez nem egy randi,nem?

-(Alig várom már,hogy lássalak! Megígerem, hogy szuper randit szervezek.)-ujjongott, én meg döbbenten tátogtam.-(Bocs,most mennem kell. Edzésünk lesz. Szia Anna!)-azzal letette.

"Hát ez szuper! Hát ez nagyon szuper! Úristen. Mi lesz ha Balázs rájön?"-kattogott az agyam. Belevertem a fejem az ágy lábába. Nem akartam elhinni,hogy ez történt velem. Felkaptam a telefonom és felhívtam Ronaldot. A telefon kicsöngött,de nem vette fel senki. Azonnal le akartam mondani az egészet. Beparáztam.

-Anna?-kinyitottam szorosan összezát szemem. Balázs vizslatott érdeklődő tekintettel. A földön feküdtem,az ágy mellett, szétterülő hajjal. Kicsit sem festhettem bénán.-Jól vagy?-vigyorodott el.

-Igen...-nyögtem és felálltam.

-Vége az edzésnek. Gondoltuk ,elmegyünk fürdeni egyet. Velünk tartassz?-megráztam fejem.

-Nincs fürdőruhám.-legyintett.

-Nem gond. Akkor gyere fehérneműbe.-elpirúlva boxoltam vállon. Közelebb húzott magához és megölelt. Visszaöleltem, talán még szorosabban is ,mint ő engem. Belefúrtam a fejem a nyakába és mélyen beszívtam az illatát. Annyira szívesen beletúrtam volna a hajába. Annyira szívesen megcsókoltam volna. De féltem megtenni. Féltem,hogy valaki megint tönkretenné a pillanatot és elhívja őt. Azt akartam,hogy mellettem legyen,hogy érezzem az illatát, hogy láthassam a kék szemét.-Minden rendben?

-Persze!-suttogtam.

-Tiszta izzadság vagyok. Te is olyan leszel.-még szorosabban öleltem.

-Egyszer körbevezethetnél Debrecenben.-motyogtam. Elnevette magát.

-Ez most hogy jött ide?-elmosolyodtam.

-Nem tudom...-hátralépett.

-Biztos jól vagy? Nem kaptál napszúrást?-aggódott.

-Balázs,jól vagyok. Tényleg.-forgattam meg szemeim.

-Történt valami?-felsóhajtottam.

-Cristiano randira hívott....-lefagyott.

-Mármint Ronaldo?-bólintottam.-Igent mondtál?

-Nem tudtam,hogy randira hív. Mondtam,hogy veletek megyek Lyonba is,erre mondta,hogy találkozhatnánk, én mondtam,hogy jó. Ezt úgy vette,hogy akkor ez egy randi.-elnevette magát.

-És miért mondod el ezt nekem?-lépett közelebb.

-Te kérdezted mi történt...-emeltem kezeimet védekezően a levegőbe.

-Látod,pontosan ezért kell most velem jönnöd a medencéhez. Garantáltan senki nem fog telefonon zaklatni.-elmosolyodtam.

-Mint mondtam...-kezdtem.

-Tőlem jöhetsz rövidnadrágban és rövidujjúban is. Habár,mint mondtam...nekem a fehérnemű se lenne probléma. Sőt...-vigyorgott.

-Oké,rendben.-egyeztem bele.-De, nem engeded,hogy beledobjanak. És te sem dobsz bele. Balázs,ígérd meg!- felsóhajtott.

-Rendben. Oké. Megígerem. Segítsek átöltözni?-ajánlotta fel.

-Nem kell,köszönöm!-megforgatta szemeit.

-Megvárlak az ajtó előtt.-azzal kiment.

Hát ennyi lett volna a kilences rész. Remélem tetszett! Hamarosan következő! Véleményeteket írjátok meg kommentbe!♡♥