Smaragd Kék

Part 10

Halkan sétáltunk egymás mellett. Balázs átvette a fürdőnadrágját, én pedig egy fehér alapon ,kék csíkos rövidujjúban és egy fekete rövidnadrágban feszítettem. Reméltem,hogy a hotel alkalmazottai nem néznek túl hülyének, amiért ruhában fürdök. Szalai és Nagy csatlakoztak hozzánk a földszinti főfolyosón. Elkezdték ecsetelni, hogy simán jöhettem volna fehérneműben, őket nem zavarja. A gyilkos pillantásomtól másodpercek alatt elhallgattak.

A medencéhez érve, azt hittem elájulok. Ha az ember besétál egy félmeztelen csávókkal teli helységbe, nem is csoda. Mély levegőt vettem és szégyenszemre elbújtam Balázs mögé. Nem akartam hinni a szememnek. Gera,igen az a Gera,az a 38 éves Gera.... olyan szép kockás hasat még nem láttam ,mint az övé. Oké,túlzásokba ne essünk,nade akkor is... Ki engedte meg nekik,hogy ilyen jól nézzenek ki? Mégis ki? Mert megkeresem és megfolytom. Vagy elkérem a receptet...

Éreztem,hogy a lábam alól eltűnik a hideg és nedves talaj. Egy csobbanás kíséretében a vízben találtam magam. Döbbenten úsztam a felszínre. Kleinheisler és Szalai iszonyatos röhögésben törtek ki. Beharaptam az alsó ajkam és elmosolyodtam.

-Rendben Ádám. Te akartad. Lászlóval együtt.-kinyúltam, megragadtam a bokájukat és berántottam őket. A többiek nevettek a két szerencsétlenen. Balázs félig hitetlenkedő, félig elismerő tekintettel pillantott rám.

-Szép volt és elismerem ,hogy megérdemeltük.-mondta Szalai. Dzsudzsákra néztem haragosan megvillanó szemekkel.

-Mit csináltam?-kérdezte felvont szemöldökkel.

-Mit nem csináltál, Dzsudzsák...-sziszegtem és kikászálódtam a medencéből.-Megígérted,hogy nem hagyod nekik,hogy beledobjanak a vízbe.

-Édesem,nem dobtak bele. Bele löktek.-felelte tárgyilagosan és elvigyorodott.

-Mindig megtalálod a kiskapukat,mi? Csak a pályán találj bele a nagyokba.-keltem vele párbajra.

-HÚÚ!-kiáltották a többiek elismerően. Balázs mosolyogva eltátotta száját.

-Szívem, én ezzel a mellmérettel nem szónokolnék. Maximum egy transzfesztita irígyelné meg. Lapos vagy,mint egy deszka.-elpirúltam és elharaptam egy káromkodást. A srácok felkuncogtak. Szalaiék még meg is tapsolták.

-Ajajj,bölcset szólt a sztárfocista. Nade,lehet-e a nagy Dzsudzsák Balázst bármiért is okolni? Valld be, Bazsi! Gyerünk! Zimány Linda azért hagyott el,mert túl kicsinek vélte a műszeredet. Egy olyan nő, aki már számtalan férfi ágyában megfordúlt, csak jobban ért hozzá. Nameg ,ki tudja,hogy mikor Mr. Beképzelttel élt párkapcsolatban ,hány ágymelegítő volt egy másik milliomosnál? Ez mennyire ássa alá az önbecsülésed?-Nagyék döbbenten és nyerítve kapták szájuk elé kezüket. Balázs beharapta alsó ajkát és megrázta fejét.

-Élete legszebb perceit töltötte az ágyamban, elhiheted kölyök. Inkább menj haza apucihoz kisírni egy új márkás cuccot, mielőtt elpityeredsz itt nekem.-fonta össze karjait a mellkasa előtt.

-Kölyök? Kettőnk közül te vagy a nagyra nőtt gyerek. Szívesen hazamegyek, ha ezt kéred. Nade... akkor ki fog veled törődni?- döntöttem oldalra a fejem.

-Milyen nagylelkű vagy,hogy így törődsz velem.-mosolygott gúnyosan.

-Nagyon szívesen!-köptem foghegyről.

-Imádlak!-suttogta.

-Én is téged!-ugrottam a nyakába.-Úristen bocsi, a Zimány Lindás tök durva volt. Néha olyanokat is kimondok,amiket nem akarok.-hadartam a fülébe. Felkuncogott.

-Én tartozok bocsánatkéréssel a méreteidet illetően. Tökéletesek és nem vagy lapos.-simított végig a hátamon.

-Menjetek szobára, az Isten szerelmére!-nevetett Gera. Dzsudzsák a karjai közé kapott.

-Igazad van Zoli.-jelentette ki a szőke és kisétált velem a fürdőből.

-Hova megyünk?-kérdeztem.

-Szobára.-válaszólta röviden.

-Tök vizes vagyok. Te is az leszel.-elmosolyodott.

-Nem baj.-a szobába érve,letett az ágyra.-Hozok törölközőt.

-Oké!-bement a mosdóba és néhány perccel később visszatért.-Bocsi,hogy elrontottam a fürdőzést.-összevonta szemöldökét.-Úgy értem,ha nem akadok ki annyira... Biztos fáradt vagy a sok edzés miatt és mikor végre kiengedheted a gőzt, elrontom a programot. Sajnálom.-nevetve megrázta fejét.

-Nehogy ebben az életben még egyszer bocsánatot kérj tőlem. Nincs miért. Igen, fáradt vagyok. De nekem az a legnagyobb pihenés ,mikor veled vagyok.-elpirúltam.

-Jajj ,ne már...-motyogtam elérzékenyűlve.

-Mi az? Valami baj van?-aggódalmaskodott.

-Ne már. Hogy lehetsz ilyen? Midenki szerint bunkó vagy és beképzelt. Egy magát sztárnak gondoló hülye köcsög. Annyira hozzászoktam ,hogy mindenki ócsáról.... és most itt vagy. Annyira kedves és aranyos. És annyira szánalmas vagyok.-csaptam a homlokomra.

-Szerinted aranyos vagyok és kedves?-susogta.Még jobban elvörösödtem.-Mit számít az,mit mondanak rólam mások? Nem ismernek. Így nem is tudhatják milyen vagyok igazából.-megfogtam a kezét.

-Mégis ,hogy bírod?-elmosolyodott.

-Volt idő ,amikor elviselhetetlen volt. De egy híresség élete már csak ilyen. A hírnév és a csillogás csak a máz, belül teli utálat és gyűlölet. De nagyon sokan szeretnek. Rájuk gondolok és ez erőssé tesz. Nem mindig tudom....-elhallgatattam egy csókkal. Mégis ,hogy lehet őt utálni?

Nos ennyi lett volna a 10.rész. Nagyon remélem ,hogy tetszett! Kommentben írd meg a véleményed! Kövi rész hamarosan...