Horváth Anna egy 17 éves félig magyar, félig orosz lány. Na meg egy multimilliomos lánya. Anna Dárdai Pállal és annak unokahúgával utazik ki az Európa Bajnokságra. Egy focista,egy lány,egy szerelem. Hogy kerül a képbe Cristiano Ronaldo?
Sziasztok! Rettentően sajnálom ,1000 bocsánat amiért ennyit kellett várni az új fejezetre, de hol a Balatonon tengettem a mindennapjaim ,hol Románia dimbes-dombos táját fürkésztem az autó ablakán keresztűl. Nade, itt vagyok és élek,meghoztam az új fejezetet! Vágjunk bele!😉
A meccs napja kapkodás kapkodás hátán telt el. Újságírók és riporterek rohamozták meg a szállodát, tehát a csapat el volt foglalva. Alig találkoztam valakivel a hotelben. Dávid is már elment. Találkozni akart a haverjaival, hogy velük együtt menjen a stadionba. Felkeresett Dr. Pánics Gergely, a csapatorvos és megbeszélte velem ezt a kispados ügyletet. Most, hogy "összejöttünk" Balázzsal, sokkal jobban ráparáztam az izlandiak elleni összecsapásra. Abban biztos voltam ,hogy nem lesznek olyan könnyelműek, mint az osztrákok. Hiszen az Ausztria elleni mérkőzésen láthatták, hogy nem vagyunk olyan rosszak, mint amilyennek hittek minket. Habár....Izlandtól még mindig nem féltem annyira,mint Portugáliától. Nem lebecsülés az ,ha félek, hogy megvernek minket. A portugál válogatott még a bajnoki címre is esélyes. Igaz, neccesen. Egy Németországgal való meccsen , 65%-ban kikapna. De az Németország. Mi meg magyarok vagyunk. Azért van különbség, nem is kicsi.
Balázst is alig láttam egész nap. Mikor felébredtem, már nem volt az ágyban. Reggelinél, ebédnél se együtt ettünk. Fura, ha azt mondom,hiányzott? Pedig csak egy napról beszélünk, amit nem töltött velem. De így legalább alkalmam nyílt foglalkozni az otthoni dolgokkal. Írtam Évinek,hogy beszéljen le a többiekkel egy bandázást, nyár közepére. Régen nem láttam őket. Dani, Miki és Beni voltak az osztály hülyéi. Nélkülük nem lehetett osztálytalálkozó , mert akkor túlságosan unalmas lett volna a dolog. 14-15-en megrohamoztuk az Arénát vagy a Mamutot és reggeltől estig jártuk a boltokat meg kávéztunk. Jó, igazából én kávéztam, a többiek koktéloztak.
A csapattal fél ötkor indultunk el a marseilles-i stadionhoz. Mélyeket lélegeztem,de még így sem tudtam megnyugodni. Balázs mellett ültem és szerencsére ő végig fogta a kezem. Nem hittem el, hogy nem izgul. Vagy kiizgulta magát már az előző napokban?
Az izlandi csapat névsorát olvastam ,mikor megérkeztünk. Csupa hülye név. Meg sem jegyeztem őket. A csapattal bevonultunk az öltözőbe. Egy pillanatra lefagyva álltam. Még sosem voltam az öltözőjükben. Az asztalon sportitalok és törölközők voltak. Amíg átöltöztek ,addig én a csapatorvosokkal beszéltem meg pár dolgot. Fel kellett vennem a pulcsimra egy zöld ujjatlant és már csapathattam is ,mint ápoló. Storck mondott még egy lelkesítő beszédet, ami szerintem egész jóra sikeredett, habár be kell valljam, nekem Pali szónoklatai jobban tetszettek. Balázs is felszólalt, mint a válogatott csapatkapitánya. Miközben hallgattam, elakadt a lélegzetem és könnybe lábadt a szemem. Büszke voltam rá. Kimentek edzeni a pályára. Én a kispadon beszélgettem Storck-al és a többi edzővel. A szurkolók miatt, persze alig hallottuk egymást. Találkoztam Palival és Csillával is. Mindketten remek hangulatban voltak. Csilla izgatottan újságolta el, hogy újabban sokat chatel Szalai-val.
A meccs kezdetekor , a focisták visszavonultak, majd gyerekekkel együtt tértek vissza ,elénekelni a Himnuszt. Balázzsal mindketten egymást néztük. Úgy szorongattam a telefonom, hogy azt hittem eltörik. Priskin fejese a kapu fölött szállt el, míg Balázs labdáját egyszer blokkolták, másodszor pedig ő maga lőtte félre. A 31' percben Jóhann Gudmodsson vette el a labdát Kádártól és elég közelről is lőtt egyet, de Király szépen hárított. Kleinheisler is megpróbálkozott, de sajnos a labda pár centivel odébbment.
Azt hittem lefordulok a székről, mikor Szergej Karaszjov ,orosz bíró beítélt egy 11-est, mert Kádár kigáncsolta Aron Gunnarsson-t a kapu közelében. A büntetőt Sigurdsson rúgta be és a labda kecses ívvel vágódott bele, a mi addig sértetlenül álldogáló kapunkba. A félidőben a csapat a kispadhoz sietett. Láttam rajtuk,hogy megijedtek. Izland előnye, talán mégsem lesz annyira hajtóerő, mint azt én gondoltam. Kétségbeestek. Balázs szakadozottan sóhajtott, áradt belőle a tanácstalanság. Storck higgadt maradt, bíztatta a csapatot, én pedig csak úgy ittam a szavait, majdnem elsírtam magam.
A második félidőben a 67' percben Storck felküldte a pályára Nikolicsot és Bödét. A meccs vége felé, a fiúk egyre elkeseredettebben próbálkoztak, amelynek bosszantó hibái is lettek. De aztán Nagyi lepasszolt Nikolicsnak,aki a kapuratörő Bödének rúgta a labdát, csakhogy Saevarsson elé vágott,nem tudott lefékezni és öngóllal egyenlített a válogatott. Felugrottam a székről ,mindenkivel együtt és éreztem,hogy a szemeimet elhomályosítják a könnycseppek.
A csapat emelt fővel vonult le a pályáról. Balázs felém közeledett, irtózatos iramban. Néztem rá, nagy szemekkel. A szépen lenyírt gyepen kötöttem,kötöttünk ki. Felnevettem és szorosan belé kapaszkodtam. Feltápászkodtunk és így szólt.
-Gyere, bemutatlak a családomnak.-karolta át a derekam. Köpni nyelni nem tudtam.
-Mi?-nyögtem, miközben a szemeim megteltek félelemmel és aggódással.
-Nyugi,nem harapják le a fejed.-nevetett. Fal fehér arccal meneteltem Balázs mellett és ahogy közelebb értünk a lelátóhoz, úgy dobogott egyre gyorsabban a szívem.
Nos, ennyi lett volna a 16. rész, remélem tetszett! 😁 Várom a kommeneteket és nem ígérek semmit ,de remélhetőleg hamarosan új rész... U.i.: Hihetetlenül köszönöm a sok támogatást! Nagyszerűek vagytok! Imádlak titeket!😍😍😙😙⚽⚽
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
