Smaragd Kék

17.rész

Hello ,mindenki! Hatalmas kihagyás után, újra itt egy új résszel. Ezer bocsánat ,amiért ennyit kellett várni, de a sulikezdés egy elég komplikált dolog,tehát elfoglalt voltam. De remélhetőleg ,ha elkezdődik a suli újra beáll rendszeresen a napirendem és akkor több idő marad írni is. Jó szórakozást!😆

- Anna, bemutatom a szüleimet. Az édesapám, Dzsudzsák András és az édesanyám, Kósa Ildikó.- félve ráztam kezet az engem kritikus szemmel méregető szülőkkel.

-Horváth Anna, nagyon örvendek!- dadogtam zavartan.

-Nocsak Bazsikám, nem is mesélted, hogy ilyen csinos kis barátnőd van.- kuncogott az apja, mire teljesen elvörösödtem.

- Honnan jöttél, kedvesem?-támadott le rögtön az anyuka.

-Pesti vagyok.-feleltem készségesen.

-Vagy úgy. Tehát egy pösti lány. Micsoda fogás,fiam!- veregette meg büszkén fia vállát az apuka. Én meg már olyan piros voltam, mint egy paradicsom.

-Jajj Andris,  nézz már, szegény lányt hogy zavarba hozod.-nevetett az anyuka és átkarolta a vállamat.-Ugye minden rendben volt Bazsival, nem viselkedett rosszul? Csak mert ha iszik... olyan mint az apja, elszalad vele a ló.-erre a kijelentésre a családfő felhorkant.

-Na persze,de amikor neked támad kedved egy kis sörözésre, akkor nincsen azzal semmi baj, ugye Ildikó? Csak amikor én kívánok meg egy-két felest, az má' főbűn.- rázta fejét rosszalva a férfi.

-Jajj ,Andris! Ne játszd már a hattyú halálát. Egy-két felessel még nekem sincs semmi bajom, csak ha berúgsz. Egy értelmes mondatot nem tudsz kinyögni akkor.- legyintett Ildikó, én meg elmosolyodtam az apró veszekedésen.

-Anya,apa!-szólt rájuk Balázs, aki kicsit kellemetlenül érezhette magát, a szülők viselkedése miatt.

-Jajj hát persze!- ugrott meg az anyuka.-Gratulálok édes kisfiam, olyan büszkék vagyunk rátok. Csakhát, idehoztad ezt az elbűvölő kislányt és teljesen elfeledkeztem mindenről.- ölelgette meg a szőkét.

-Szép meccs volt fiam, szép meccs volt.-mosolygott büszkén az apuka a fiára.

-Köszönöm!-bólogatott mélyeket Balázs, majd átkarolta a derekam.-Nos, mi akkor mennénk is. További...jó ünneplést. A srácok bulizni akarnak az öltözőben ,szóval...-húzta el a mondat végét.

-Jajj,persze. Menjetek csak. Aztán, ha Isten tudja mikor, hazakeveredtek, leszervezünk egy közös ,családi ebédet.-kacsintott rám Ildikó,én meg zavartan elmosolyodtam.

-Rendben-rendben! Sziasztok!-Balázs gyorsan eliszkolt vissza a kispadhoz,velem együtt.

-Jófejek a szüleid!-mondtam,mire megforgatta szemeit.

-Nekem erről más a véleményem,de legyen neked igazad. De most... hol a söröm? Böde ráadásul még zsíroskenyeret is ígért.-nézett körbe, majd engem maga után húzva, bement az öltözőbe. A fiúk furcsábbnál furcsább táncokat jártak, meg hamisabbnál hamisabb dalokat énekeltek. Kleinheisler Szalai vállára borulva emelte magasra söröskorsóját. 

-Az éjjel, soha nem érhet véget....-énekelte teli torokból Laci,úgy hogy majdnem hátraesett, de Szalai megtartotta.- És most mindenki együtt!- fülsiketítő lármázásba kezdtek, én pedig értetlenül álltam a szoba közepén, miközben a srácok nem zavartatva magukat , nekiálltak öltözni. Böde beígért zsíroskenyerei is hamarosan megérkeztek, mire Dani és Gera kitalálták, hogy versenyt rendeznek, ki tud megenni előbb 5 db-ot. Nagyi mérte az időt. Király fejcsóválva figyelte a jelenetet. Gera a harmadiknál már majdnem hányt, olyan hévvel akarta letuszkólni a torkán a falatokat, ezzel szemben Böde, az ébredő erő, már rég befalta mind az ötöt. Némó lépett mellém, ő két zsíroskenyeret tartott a kezében, az egyiket felém nyújtotta. Mosolyogva elfogadtam és nekiálltam enni.-Hú, mekkora ivászat lesz a szálláson. Művészet lesz holnap felkelni.- sóhajtott Laci és egy utolsó korttyal , kiürítette korsója tartalmát.

-Pálinkánk van?-kérdezte érdeklődve Priskin.

-Hát, asszem még behűtve van egy körténk, de az egyátalán nem biztos. Főleg ,ha Elek megtalálta. Ákos, ugye nem ittad meg a körtét?-kérdezte Nikolics.

-Neeem! Csak megkóstoltam. De tényleg csak egy kicsit. A barackot is betettem, tehát nem lesz itt gond.-emelte magasba kezeit védekezően Elek.

-Remélem is,hogy jut mindenkinek. Különben kénytelenek leszünk mellőzni Nagyit. Ő a legfiatalabb közölünk ,neki amúgy sem szabad inni. Igaz,Ádi?-nézett Balázs a homlokát ráncoló srácra.

-Szerintem meg hagyjuk ki Balázst, neki úgy is itt a barátnője, józannak kell maradnia.- a szőke megrázta a fejét.

-Én teljesen józan vagyok egy pálinka után. Nem lesz itten bajom. De te még túl fiatal vagy, Nagyi.- Ádám felháborodva dobbantott egyet.

-Fiatal?! Már 21 vagyok.-durcáskodott.

-Látod,ilyen gyerekes viselkedés miatt nem ihatsz ma velünk.-veregette meg Böde a srác vállát, akit már kezdtem kicsit megsajnálni.

-Oh,leszarom. Ott van nekem a Jägermaister.-legyintett,mire mindenki felnevetett.

-Ez  már sokkal férfiasabb hozzáállás. Kiérdemelted ,hogy velünk ihass, zöldfülű.- tapsolt Király.

-Komolyan mondom,te vagy itt az egyetlen normális ember...- Ádám sóhajtva mellém lépett.

-Örülj neki,hogy nem nevelnek alkoholistának.-nevettem ,mire elmosolyodott.

-Ja, csak saját magukat.-lepacsiztunk.-Mi fiatalok, tartsunk össze...

Nos, ennyi lett volna a 17.rész. Remélem tetszett, véleményeket várom kommentbe.😆😙😙♡♥