Bratz

9. Fejezet

Zuhanás

Összeestem. Majd zuhanni kezdtem. Körülöttem minden fekete volt, a végtelenbe zuhantam. Egyszer magamhoz tértem. Egy kőemelvényen feküdtem. Mikor már teljesen magamhoz tértem, felültem. Testemet vér borította. Körülnéztem magamon, ekkor lettem figyelmes a hasamon lévő nyílt sebre. Nem bírtam felállni. Mellettem a barátnőim feküdtek, holtan. Rajtuk nem csak egy seb volt. Odakúsztam hozzájuk. Testük kihűlt, jég hideg volt. Meghaltak. Mikor lenéztem a kőemelvényről, rengeteg lényt láttam, ők is mind halottak voltak. Akár egy vértenger. A távolból hallani kezdtem egy hatalmas zajt. Olyan volt, mintha egy egész hadsereg jött volna. Amint már a látókörömbe léptek, megbizonyosodtam róla, hogy egy hadsereg jön felém. Élén Gallossal. Megdermedtem. Tüzet próbáltam csiholni az erőmmel, de nem ment, túlságosan legyengültem. Ekkor nyakláncomhoz fordultam segítségért, de hiába. A medál elvesztette színét, így akárhogy is próbáltam átváltozni, nem ment. Mire felkaptam fejemet a medálról, láttam, hogy a sereg már csak lépésekre van tőlem. Szembeszálltam velük. Szememmel hunyorítottam egyet és nehezen, de talpra álltam, majd bicegni kezdtem a démonsereg felé. Gallos megállította a sereget, majd beszélni kezdett hozzájuk.

- Um nostrus, nas ex varus. – Erre a sereg meghajolt előttem, amit rémülten néztem. Ekkor én is megszólaltam.

- Natre vista es romnus. – Fogalmam sincs, hogyan, de én is ezen a nyelven kezdtem beszélni, látszólag, ez Gallost is meglepte, majd felhúzta szemöldökét.

- Jade, te beszélsz druida nyelven? – Kérdezte meglepetten Gallos, majd én ijedten válaszoltam neki.

- Nem tudom. Ez druida? Vagyis te druida vagy? Vagyis boszorkány? – Kérdeztem.

- A druida, a démonok nyelve, és én vagyok a démonok vezetője. Ha megengeded, elmesélem a történetemet, ha már úgyis idehoztalak. – Mondta mosollyal az arcán Gallos. Ő hozott volna ide? De miért? – Tizenöt éve, az én szüleim voltak az uralkodók. Fiatal voltam még. Épphogy elmúltam tizenhét. Imádtam a druida nyelvet. A szertartásokat. Bár, erről senki sem tudott, ugyanis, ha akárki megtudta volna, akkor megöltek volna. Fériában minden druidát megöltek, ugyanis a druida nyelv a démonok nyelve. A fériai lények pedig féltek a démonoktól. Amikor a szüleim meghallották, hogy druidául beszélek, egyből a Kvátelhez fordultak segítségért, majd az orákulum egy próféciát jósolt. Ami most teljesedik be. A próféciában az állt, hogy tizenöt év múlva, egy démon hadsereggel térek majd vissza és igázom le Fériát. A nép túlságosan megijedt, így a Kvátel száműzetett a Száműzöttek Mezejére, ahol felépítettem a seregem. A prófécia nem jósolt tündéreket, de már tudom, hogy miért kellenek nekem a tündérek. A végső célom eléréséhez a kiválasztottakra lesz szükségem. Rátok! A prófécia jósolt még valamit. Lesz majd egy kishúgom, aki meg fog akadályozni célom elérésében. Közületek gyanakodtam valakire, és amint meghallottalak druidául beszélni, megbizonyosodtam róla. Jade, te vagy a húgom!

És meg is érkezett a 9. Fejezet. Már csak egy fejezet és elértünk az első évad feléhez! Remélem ez a fejezet is tetszett.