Apokalipszis Lovasai I - Az Alvilág lánya. Befejezett

3.fejezet

Az apostol nagyon fáradt volt és kimerült, hisz szellemileg volt megterhelve az ágynak nevezett alkalmatosságon aludt, amely közel volt a barlang bejáratához. Mélyen aludt egy hang szólt hozzá az Úr hangja volt.

- János apostol az én szolgám, köszönöm neked, hogy amit rád bíztam azt végrehajtottad így a könyv tekercs teljes az első sorától az utolsó soráig mind igaz az én szavamat, tükrözi vissza. Azok, akiket kiválasztottam igaznak bizonyultak. Ezért megajándékozlak egy új élettel, újra fogsz életre kelni, ha eljön az a nap, ami a kinyilatkoztatásba szerepel, amikor a két fél újra megvívja csatáját. Bízzál az élőben.

Amikor a hang elcsendesedett, az apostol felébredt arra gondolt mintha az úr hangját hallotta volna.

Napok teltek az egyik este a barlang előtt egy fényes valamit vett észre, ami zaj is kísért az apostol a barlang előtt volt, amikor a zaj elcsendesedett a fényes valami elhalványult, amit látott nem akarta elhinni előtte állt teljes nagyságban Jézus az apostol ott nyomban elájult, mert láthatta az igaz embert, amikor feleszmélt percek múlva szóhoz sem jutott. Az apostolt furcsa érzés kelltette hatalmába. Azt hitte, hogy már nem láthatja újra Jézus annyit mondott.

- Testvérem János apostol! Köszönöm neked azt, hogy amit kellett megtetted, és amikor itt a földön jártam megismerhettelek. Számomra te igaz jó barát voltál, ne feledd az atyám szavát. Eljön a te időd, amikor azokban az időkben újra élhetsz és hirdetheted az igazságot rólam és az atyáról. Azért jöttem, hogy a könyvtekercset elvihessem és átadhassam a hét gyülekezet angyalának, hogy ebből másolatot kaphassanak.

Amikor Jézus elmondta a kérést és a köszönetet, ahogy érkezett úgy el is távozott a fényességgel. Ahogy elindult a szigetet fény töltötte be, a sötétségbe fényt hozott öt perc eltelte után már sötétség volt, az apostol csak annyit mondott.

- Én János apostol a te szolgád már nyugodtan hallhatok meg, mert a rám rótt feladatot elvégeztem, és személyesen látogathatott meg az igaz ember, aki itt köztűnk járt, hirdetve a te hatalmadat, hogy egyszer eljön az a nap, amikor újjá születhetek és megérhetem azt a napot, hogy feladatot kaphatok és az örökkévalóság szelleme, vigyáz rám. Ha meghallhatom újra a te hangodat, akkor újjá születhessek, hogy a gonoszt legyőzhessük végleg a fény győzni fog a sötétség ellen.

Amikor kimondta aludni kezdett, hisz nyugodtan aludhatott.

-----

Amíg János apostol egyedül éli életét Patmosz szigetén addig az örök városban, Rómában az történik, hogy a római polgárok közt voltak, akik nem húzódtak a kereszténységhez, hanem titokban a pogány istenekhez imádkoztak, és azt éltették. Hisz a perzsa istent, akit imádtak a neve Mithras volt.

Rómában, ami nagy kiterjedésű város volt kezdett lassan meggyengülni, hisz nem tett jót Rómának Néró császár uralkodása évekkel azelőtt. Az apostol száműzetésével egy időben, Rómában újra élesztették Mithras isten imádatát titokban, hisz Mithras férfi volt a fény és a termékenység istene volt. Mind két nem azért imádkozott hozzá, hogy a házasságkötéskor a nászéjszakának nevezett eseménykor az áldás sikerüljön. Az estén, aminek meg kell történnie, megtörténjen. Az egyik nap, amikor sokan gyűltek össze egy titkos helyen a szobra előtt, imádkoztak és egy hang szólalt meg, a nagy szobor, ami az istenűket ábrázolta égni kezdett, de nem lángolt hozzájuk szólt.

- Én Mithras isten köszönöm, hogy imádtok mindenki, aki gyermekáldásban akar részt kapni nők férfiak, csak imádkozni kell hozzám és aznap este, ha együtt vagytok, és amit kell, tegyétek meg. Én Mithras termékennyé teszlek, titeket csak higgyetek bennem. Halljátok, szavamat-törvényt adok nektek.