Gondolkoztam már azon hogyan fogok meghalni. Hát nem igy képzeltem , hogy egy nagy szőrös izé fog szétmarcangolni . Hanem , hogy elüt egy autò vagy ràkos leszek meg ilyenek. De , hogy igy fogok meghalni még a 77-dik gondolatom sem lett volna. Miközben ezen gondolkoztam futottam a ,,szörnyel,, a nyomomban. Egyszer csak egy fájdalom nyilal az oldalamba. Felnyögök és a földre rogyok mint egy ronybaba. Fölémhajol és karmait a melkaszomba mélyeszti és vigighuzza a hasamon. Ordítok és sirok de ujra belémvája karmait. Belenéz a szemembe csak most veszem észre , hogy azok a szemek kéken viritanak. De van valami benük. Valami emberi. Najó én teljesen megbolondultam. Még egy karmolás és sikitás. Már a harapásnál tartott mikor elkapta fejét a jobb irányba nekem épp anyi erőm van még , hogy elforditom a fejem és egy vörösen virittó szempáron akad meg a tekintetem. Hangosan morant egyet és a fölötem lévő lény leugrott rólam és elszaladt és akkor olyat látam amit nem felejtek el.
Sziasztok , megirtam a következő részt és mostantól kezdődik a kalandokkal teli történet.
