Sziasztok. Ma péntek van. Ez azt jelenti, hogy új részt kell feltöltenem. Szóval jó olvasást.
Nehezen huzztam el a csomagot az ajtóig. Közben szótlanul küzködtem vele a házba. Majd fel a lépcsõn és közben majd le szakadt a karom. De mindegy. Egyszercsak egy hang szólalt meg. - Várj gyere utánam.- ez Dávid. Megfordultam. Majd megfogta a kezem és gyengéden átvette a bõröndöt. Majd elindult a folyosó máik felébe. Én gyorsan követtem. Egy ajtóhozz értünk. Benyitott. Egy fehér közepes méretü szoba. Nagy francia ágy és éljeli szekrény. Emellet egy hatalmas fehér szekrény. Egy óra és iróasztal. - ez az enyém- kérdeztem lágyan. - igen Lola ez a tiéd és remélem tetszik is. - mondta. Én csak megfordultam és szoroszan megöleltem. A karjai a derekam köré fonta. A hasamban valami bizsergetõ érzést éreztem. Atya ég. Ez az érzés nagyon jó. És nem tudom, hogy ez mind miatta van vagy más miatt. Majd szétváltunk. A szemében vágy csillogot. Majd hirtelen olyan történt amit nem tudok hova tenni. Megcsókolt. És én is viszacsókoltam. Bár ez olyan hirtelen jött. Ajkai puhák voltak. Elõször lágyan csókolt majd egyre szenvedélyesebben. Uh atyám azok az ajkak. Majd lassan szétváltunk. A szemembe nézett. Azok a barna szemek. El tudok veszni benük. Ez hogy történhetett. Napról napra megváltoztam. De nem is baj. Mert igy szebb .
Ja és szeretnétek ha a következõ rész Dávid szemszögébõl lenne leìrva? Majd irjátok meg kommentben. 😊😊😊😊😁😁😁😁😃😃😃😃
