Jákob és Én

VII.Kölcsön kenyér visszajár

Csendben közelebb lopóztam a hátához.De,amikor megakartam ijeszteni,megfordult.

-Oh,azt hittem másvalaki-de nem tudtam befejezni a mondanivalómat,mert Jákob félbeszakított.

-Végre itt vagy!Már öt perce várok rád!-panaszkodott.

-Tessék?

-Jaj,Lola.Néha nagyon nehéz felfogású vagy.-sóhajtott.

-Te meg mi a francról beszélsz,Jákob?És a nevem még mindig Lili!

-Én vagyok Albert.-mosolygott,miközben a szemembe nézett.

Mi a?Nem.Ez nem létezik.Nem lehet Jákob Albert.Albert nem lehet Jákob.Biztos ez csak valami vicc.Albert nem olyan,mint Ő!

-Nem hiszek neked!Albert teljesen más,mint te!Ő kedves és megértő!

-Ő is én vagyok.Csak néha nem tudom rendesen kifejezni az érzéseimet.Már elég régóta tetszel nekem,csak nem tudtam,hogy mondjam el.

Nem lehetek szerelmes Jákobba.

-Lili?-kérdezte.

-Igen?-tértem vissza a gondolataimból.

-Kelj fel!-kezdett el Jákob rázogatni.

-Mi van?

Kinyitottam a szemem és megláttam anyu arcát.

-Kicsim,ma hamarabb be kell mennem dolgozni.El leszel egyedül ugye?-kérdezte.

-Mi?Aha,persze.-válaszoltam.

Miután anya kiment a szobából,gyorsan felültem és a telefonom után nyúltam.Rámentem az üzenetekre és ott az Ismeretlen Albert címszóra.

Ismeretlen Albert:Neked mindent a szádba kell rágni?Azért,mert valamilyen szinten felkeltetted az érdeklődésemet.

Ez volt az utolsó üzenet,amit tőle kaptam.Ma milyen nap van?A naptáram felé pillantottam.Szombat.Emlékszem tegnap Réka itt volt és írtunk Alberttel.De aztán Őt hazahívta az apukája így elment.Azután jött ez az üzenet.Nem igazán tudtam mit kéne válaszoljak,így inkább hagytam és Réka tanácsára belekezdtem egy fanfictionbe,aztán elaludtam.Minden álom lett volna?

Egyáltalán miért álmodtam azt,hogy Jákob Albert?Fúúúj!!!Mi a baja a tudatalattimnak?Még,hogy Ő legyen Albert.Mondjuk,ha fanfiction szemmel nézzük,akkor Ő a rossz fiú,aki piszkálja a lányt,majd a végén beleszeret.De mivel ez nem egy fanfiction,ilyen nem történhet meg.Ha ez az lenne,akkor az én szerepem valami színész csajszi játszaná és Jákob pedig valami közösség média sztár lenne,akinek a neve valami Jacob Sartorius.Ahogy jobban belegondolok,egyre röhejesebb az egész.

Egyszer csak kopogást kezdek hallani a bejárati ajtón.Ki lehet az ilyenkor?Felvettem a papucsomat,majd leindultam a lépcsőn.A kopogás most már dörömböléssé változott.

-Megyek már!-kiáltottam.

Miután az ajtóhoz értem,kinyitottam.Előttem a szomszéd,Julcsa néni állt.Ő a fukarságáról híres ebben a szomszédságban.Egyszer átmentem hozzá,hogy kérjek két tojást,erre az orromra csapta az ajtót.Szó szerint.

-Jó reggelt,kicsi Lili!-mosolygott gúnyosan.

-Üdvözlöm Julcsa néni.Miben segíthetek?-erőltettem magamra a legfényesebb műmosolyom.

-A múltkor édesanyád kölcsönkért egy kenyeret és azért jöttem.

-Tudja,Julcsa néni.Azt a kenyeret nehéz lenne vissza adni.