XIII.Táborozás

180 11 6
                                    

íme egy kis pofázás a fejezet elejére! :D

Tudom,hogy a részek nagyon lassan jönnek ki és az utolsó elég gyenge lett,ezért szeretnék bocsánatot kérni. T.T 

Ennek a legfőbb oka,hogy elkezdődött az iskola és csomó dolog jár a fejemben(na meg persze lusta is vagyok és az ihlet is nehezen jön ( ̄。 ̄)~zzz)

De most összeszedem magam és ez egy jó hosszú rész lesz ᕙ(⇀‸↼‶)ᕗ

De persze csak ha kíváncsiak vagytok rá...ಥ_ಥ

Lehet pár kis ilyen arcot beillesztek majd a sorok közé a hangulatfokozásért.(☞゚∀゚)☞

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Jákob...Figyelj...

-Mi az?

-Szer~

Hogy,hogy kerültünk ebbe a helyzetbe?ヽ(゜∇゜)ノ Máris elmagyarázom.Kezdjük akkor az elejétől:

-Mi az,hogy lebetegedtél?-ordibáltam a telefonon keresztül.

-Az unokatesóm szülinapján csomó taknyos gyerek volt és úgy látszik elkaptam tőlük-szipogott a túloldalon Réka.

-És most kivel fogok lógni,ha te sem jössz és Zsófi is családi vakáción van?!

-Én itt vagyok Lili...

-Teljesen egyedül leszek!

-Lili,itt állok mögötted...

-Jaj,bocsi Lőrinc,mikor érkeztél meg?

 -Semmi baj....   o(╥﹏╥)o 


-Gyerekek,indulunk-mondta Kati néni,majd mindenki szépen sorban elkezdett felszállni a buszra.

-Lili,gyere üljünk egymás mellé-szólított Lőrinc.

-Rendben-helyet foglaltam az ablak mellett,ám amikor Lőrinc akart leülni...

-Jaj,de kár.Úgy látszik máshova kell ülnöd.Szívás.-a semmiből megjelent Jákob és lehuppant mellém.

-Ne hülyéskedj,állj fel-emelte fel a hangját Lőrinc.

-Aki kapja marha.

ಠ_ಠ  ಠ_ಠ     ez....hülye

-Most mi van?-nézett ránk Jákob.

-Te gyökér az "Aki kapja marja"!Na húzz a helyemről!

-Gyerekek,gyerekek,valami probléma akadt?-jelent meg Kati néni.

-Az elf nem áll fel a helyemről!-mutatott Jákobra Lőrinc.

-Jákob...Te is tudod,hogy Lákob fan vagyok,de mi lenne,ha hagynánk egy kis esélyt Lőrincnek?

-Hé!

-Rendben tanárnő-egyet kacsintott rám,aztán Jákob visszament a helyére,Lőrinc pedig leült mellém.

-Te érted őket?-fordult felém.

-Egyáltalán nem.A múltkor is valami sorsról meg fanfictionről beszéltek.

Két óra buszozás után megálltunk.

-Jól van gyerekek,megérkeztünk.-mosolygott Kati néni.

Mindenki összeszedte a csomagjait,majd sorban leszálltunk.Egy erdőszéli táborhelyet pillantottam meg faházakkal.A bejárat fölött azt írta "Dubont".Úgy hangzik,mint egy francia csokimárka.

Jákob és Énحيث تعيش القصص. اكتشف الآن