III.Helló Jákob!...Megint

241 16 1
                                    


Kicsaptam az ajtót hazaérve és a konyha felé vettem az irányt.Anyát sehol sem találtam.Biztosan elment dolgozni.Elvettem egy adag pörköltöt,majd leültem a kanapéra tévézni.

"Az a lány,aki sírt a padon és úgy nézett ki,mint egy hajléktalan."

Folyton az járt a fejemben,amit Jákob mondott.Pont Ő beszél,aki már kiindulásból egy elf.

Kopogásokat hallottam az ajtón,így odamentem is kinyitottam.Réka állt előttem,nagy mosollyal az arcán.

-Szia?-köszöntem,de inkább kérdésnek hangzott.Mindig félek,amikor ilyen képet vág.

-El kell mondanom valami nagyon fontosat!-ujjongott.

Beengedtem és leültünk a nappaliban.

-Szóóóval?-nyújtottam el az ó betűt.

-Tehát.Miután leraktuk a telefont,bementem egy cukrászdába és találd ki,ki volt még ott?-mosolygott.

-Am....

-Rudolf!-kiáltotta.

-A piros orrú?

-Igen.

Rudolfról annyit kell tudni,hogy nyolcadikos és azért nevezzük néha Piros orrú Rudolfnak,mert amikor megfázik,mindig piros lesz az orra.Tudom,értelmetlen indok,de ha már Rudolf,akkor legyen piros orrú.

-És aztán?-kérdeztem.

-Meghívott egy sütire.Annyira kedves és tökéletes.

Ja igen és Réka már egy jó ideje bele van zúgva...Még vagy pár órát mesélte hogy s,mint történt  Rudival.Vagy százszor meg is kérdezte,hogy vajon bejön-e neki.Aztán témát váltott.

-És milyen volt Jákobnál?-kíváncsiskodott.

Tudtam,hogy meg fogja kérdezni és valakinek muszáj kiadnom a dühömet Jákob iránt.Mindent elmeséltem neki a kezdetektől,a végéig.Tátott szájjal figyelt.

-Bocsi még mindig nem tudom felfogni,hogy Őt választottad a pörkölt helyett.-mosolygott.

-Hidd el,én sem.-egyszerre elkezdtünk nevetni.

Réka még ült vagy két órát,aztán elment.Megvacsoráztam,fogat mostam és átvettem a pizsamámat,majd lefeküdtem.Anya tizenegykor szokott hazaérni,de én addigra már rég alszom.

...

A reggel ugyanúgy telt,mint a többi.Réka már lent ordibált,hogy menjek le.A suliba semmi változás nem volt.Az osztályba érve észrevettem,hogy Jákob ma megint nem jött iskolába.Remélem nem nekem kell megint elvinnem neki a leckét.

Hát,nagyot tévedtem.Ugyanis,már megint Jákob házánál kötöttem ki.

Órák után megkeresett Kati néni és megint megkért.Tehát a kémia klub után idevezetett az utam.

Bekopogtam a már ismert ajtón és vártam.Meglepetésemre egy idegen fiú nyitott ajtót.Magas,szőke,kék szemű.

-Am...Szia,én Jákobnak hoztam el a leckéket.-kezdtem.

-Aha.-mondta,majd jobban kinyitotta az ajtót,hogy be tudjak menni.

-Megjött a pizza?-hallottam meg Jákob hangját.-Oh,Lola már megint te vagy?-sóhajtott.

-Hidd el minél hamarabb befejezed,annál boldogabbak leszünk,mindketten.És a nevem Lili,nem Lola.Nem értem mi olyan nehéz ebben.-forgattam meg a szemem.

-Most nincs kedvem.Mint látod vendégem van.-mondta,majd a fiúra mutatott,aki beengedett.

-Jelenleg én is vendég vagyok a háznál és a vendég szava parancs.-mondtam.

-Te nem vendég vagy,te csak egy futár,aki elhozta nekem a házikat.Mennyi pénz kell,hogy békén hagyj?-kutatott a zsebében.

Most már végleg felment bennem a pumpa.-Azt hiszed olyan vagyok,akit csak a pénz érdekel?-közelebb mentem hozzá és a fülétől fogva elkezdtem húzni.-Most rögtön leülsz és leírod a leckéket,aztán elmegyek és te holnap pedig jössz iskolába,hogy ne keljen az elf lakásodba többet eljöjjek az elf képedet bámulni.Elég világos voltam?-az idegen fiú csak nevetett a háttérben.Jákob pedig a képéből ítélve,kisebb sokkot kapott.

-Mint a nap.-mondta Jákob.

-Remélem is.-elmosolyodtam,majd Jákob felment a füzeteiért.

-Jákob szemszöge-

Felmentem a füzeteimért a szobámba.Amire leértem Lili kipakolt a táskájából.Máté csak ült egy fotelben és próbálta visszatartani a nevetést.

Ez a lány mégis kinek képzeli magát ,hogy így leordítja a fejemet.Ez csak pár lecke.Tutira van pár ügye a pszichológián.És pont Őt kellett küldje a tanárnő.Mással régebb könnyen elintéztem,csak pár húszast kellett adnom.Ezt a csajt mi érdekli,hogyha nem a pénz?A pénz mindenkit érdekel.Kívülről lúzernek és csendesnek gondolod.De az előbb levágott hisztije után...Mondjuk ez nem változtat azon,hogy lúzer.

-Kész vagyok.-sóhajtottam,amikor már az utolsó mondat végére raktam a pontot.

-Szuper.-Lili összepakolta a cuccait,majd felvette a táskáját a hátára-Viszlát.-intett.

-Ez a csaj tiszta idióta.-mondtam,amikor már kiment az ajtón.

-Jól kiosztott.-nevetett Máté.

-Ezt még meg fogja bánni.

-Ezt hogy érted Jákob?

-Senki sem bánhat így velem.








Jákob és ÉnOnde histórias criam vida. Descubra agora