Jákob és Én

VIII.A pizzás fiú

-Várj!-hallottam meg valaki hangját,így visszanéztem.

-Ez nem az a kenyér,amit én adtam!-fakadt ki Julcsa néni.

Vajon,hogy jött rá?

-Hagyd mama.Lilinek így is elég gondja volt azzal,hogy megsütötte.-állt fel a székéről Jákob anyukája-Hagyd elmenni.

-Rendben.-halkult el-De ha még egyszer-nem tudta befejezni,mert elkezdett köhögni.

-Mama,gyere vegyük be a gyógyszereket.Jákob,te kísérd ki Lilit.-mondta az anyuka,majd besegítette Julcsa nénit egy szobába.

-Nem kell kikísérned.Kitalálok magamtól is.-mondtam Jákob fele fordulva,majd elindultam.

Már az ajtó kilincset akartam lenyomni,amikor valaki megfogta a csuklómat és a falhoz nyomott.Jákob volt az.A kezeimet a fejem fölött lefogta.Csak centik választottak el egymástól.Én még mindig le voltam sokkolva.Lassan Jákob közeledni kezdett az arcomhoz,majd a fülemhez hajolt.

-Azért nem vagyok annyira modortalan.-suttogta.

Az egyik kezével lenyomta a kilincset,majd elengedett.Én még mindig csak néztem őt.Most biztos olyan piros vagyok,mint egy paradicsom.

-Viszlát Lola.Majd még látjuk egymást.-vigyorgott.

Gyors léptekkel kisuhantam a házból.Most nem érdekelt az,hogy Lolának szólított.Visszaértem a házunkhoz,majd felrohantam a lépcsőn egyenesen a szobámba.A fejemben csak az a jelenet játszódott le megállás nélkül,amikor a falhoz nyomott.A szívem érzem,hogy kitörni készül a helyéről.Túlságosan meglepődtem.Eddig még senki sem volt hozzám ilyen közel.Teljesen kiszámíthatatlan volt Jákobtól ez a lépés.Most biztos rajtam nevet.Hétfőn meg én leszek a téma a kis csapatukban és Mária nem fog rólam leszállni.El kellett volna löknöm magamtól,csak túl nagy sokkban voltam.Miért kell ennyire gyengének lennem?

Szükségem van egy kis friss levegőre.Az ablakomhoz sétáltam,majd kinyitottam.Jó mélyen beszívtam a levegőt,majd hosszasan kifújtam.Nyugi Lili.Ő csak egy buta kis elf,aki gondolkodás nélkül cselekszik.Ő csak egy lusta,magának~

-Helló szomszéd!

Hallottam meg valaki hangját,így kinyitottam a szemeimet.Hát persze,hogy Jákob ül a szemben levő ház ablakában.

-A viszont nem látásra.-mondtam,majd becsuktam az ablakom és elhúztam a függönyt.

Mára elegem van Jákobból.Leültem az íróasztalomhoz és bekapcsoltam a laptopomat.Felmentem Microsoft Word Document-re és folytattam a krimit,amit elkezdtem.Az írás mindig segít kikapcsolódni.

Már a hatodik fejezetnél tartottam,amikor már nem volt ötletem,hogy folytassam,így lezártam a gépet és az ágyra feküdtem.Zár kattanást,majd ajtó nyitódást hallottam lentről.

-Megjöttem!-kiabált anya.

Lementem a konyhába,ahol anya pakolta ki az élelmiszereket,amit a boltban vett munkából jövet.Anya építész.Most éppen egy új felhőkarcolón dolgoznak,valami amerikai cégnek.

-Mi lesz az ebéd?-kérdeztem.

-Ma nincs időm főzni,mert vissza kell mennem dolgozni,de majd rendelhetsz pizzát,hagyok pénzt.

-Rendben.-kivettem egy joghurtot a hűtőből,majd leültem a fotelbe és elkezdtem tévét nézni.

Nemsokára elment anya,én meg egyedül maradtam.Arra gondoltam,ha már úgy is rendelhetek pizzát,akkor áthívom Rékát is és tartunk egy filmezős estét.Elkezdtem keresni a telefonomat,de sehol sem találtam.Biztos anya véletlenül elvitte.Már volt példa ilyenre.Az otthoni telefont elvettem,majd tárcsáztam Réka számát.Nem vette fel.Lehet elfoglalt.Akkor egyedül fogok ma pizzázni.Bepötyögtem a pizzázó számát,majd rendeltem.Nem vagyok válogatós így mindenféle feltéttel kértem.

Amíg vártam,kerestem egy jó filmet,amit evés közben nézhetek.Végül a Nagyfater elszabadul mellett döntöttem.

Pár perc után már meg is szólalt a csengő.Itt a pizza!Elvettem a pénzt a konyha pultról,majd az ajtó felé mentem és kinyitottam.

-Jákob?-néztem rá furán.

-Szia.Csak azért jöttem,mert a nagyinál hagytad a telefonod.-nyújtotta felém a készüléket,ami tényleg az enyém volt.

-Am...Köszi.-motyogtam,majd kivettem a kezéből.

-Helló,ide rendeltek pizzát?-hallottam egy fiú hangját Jákob mögül.

Oldalra néztem és egy ismerős alakot pillantottam meg.

-Máté?-kérdeztük egyszerre Jákobbal.

-Lili?-nézett fel rám.