Complicated Love-Bonyolult szerelem

31.

Három nap múlva végre kiengedtek a kórházból.

Sok látogatóm volt. Egyik nap suli után, az egész osztályom meglátogatott. Nagyon aranyosak voltak, és várnak vissza a suliba. Anyáék rengeteg időt töltöttek velem, Kim is, amikor csak tudott bejött hozzám. Porter is egyik délután meglátogatott. Körülbelül egy órát volt benn. Jó volt, hogy ott volt mellettem. Felvidított teljesen. Aaron nem jött be hozzám. Szerettem volna őt is látni, de gondolom nem volt rám ideje. Persze megértem őt. Elvesztette az egyik családtagját, és én még rátettem egy lapáttal, akkor amikor számonkértem. És Calebet se láttam azóta. Lehet, hogy soha többet nem fogunk már találkozni, de kitudja. Nagyon kedves és helyes srácnak tartom.

Csak mankóval tudtam járni. Még sose volt eltörve semmim. Elvileg két hét múlva már le is szedik a gipszet. A fejem szépen begyógyult.

Szombat volt, én pedig egyedül voltam otthon. Anyáék elutaztak munka ügyben, Sam pedig ma Kimnél alszik.

Csöngettek. Lebicegtem az emeletről, majd ajtót nyitottam. Porter állt velem szembe, kezében egy tál tiramisuval.

-Szia.-köszöntem neki, és a szívem hevesebben kezdett verni.

-Szia.-mosolyodott el. Istenem az a mosoly. Mért vonz ennyire ez a srác?-Bejöhetek?

-Persze gyere.-álltam el az ajtóból. Az arcomhoz hajolt, majd adott rá egy puszit. Éreztem, hogy elvörösödök.

-Hoztam neked sütit. Tudom, hogy a tiramisut szereted a legjobban.-kacsintott rám. Letette a konyhába, majd visszasétált hozzám. Látta, hogy bénázok a zárral, úgyhogy odajött segíteni.-Várj, majd én.

Miután bezárta az ajtót, olyan dolgot tett, amin nagyon meglepődtem. Felkapott gipszestől a mankó pedig kiesett a kezemből.

-Porter mit csinálsz?

-Kényeztetni foglak egész nap. Már, ha engeded. A fülembe jutott, hogy ma tiéd a ház, és nem akartam, hogy esetleg unatkozz vagy bármi ilyesmi.-mondta miután felvitt a szobámba és letett az ágyra.

-Komolyan?-kérdeztem felvont szemöldökkel. Kívülről úgy látszhatott, hogy közömbösen állok, mind ahhoz, amit Porter az előbb mondott. De belül a szívem, majd kiugrott a helyéről, és izgatottság járta át a testemet.

-Már ha szeretnéd.-mélyen a szemembe nézett. Aztán csak néztük egymást, és azt vártuk, hogy melyikünk lép hamarabb. Majd Porter közel hajolt az arcomhoz, és megcsókolt. Beletúrtam a hajába, csókunk egyre szenvedélyesebb lett. Levegő hiány miatt szakadtunk szét.-Szeretlek téged Rachel Riley. Amióta áthoztad azt az almás pitét. Nem hittem abban, hogy van szerelem első látásra, amíg téged meg nem láttalak. Nem akarok mással lenni, csak veled.

Ekkor vallottak szerelmet nekem másodjára. Én is szeretem Portert. De még nem tettem magam túl Aaronon.

-Porter én...-kerestem a szavakat, nem akartam megbántani.-Én is szeretlek. De meg kell értened, hogy most kell egy kis idő ahhoz, hogy eldöntsem mit is akarok. Nem léptem még túl teljesen Aaronon. Nem akarlak elveszíteni téged, de nem ígérek semmit.

-Én várok rád. Ettől függetlenül áll a mai nap?

-Igen.-vigyorodtam el.