Complicated Love-Bonyolult szerelem

01.

Reggel szörnyű lármára ébredtem. Odakinn kiabáltak és valamit vagy valamiket húztak-vontak. Mivel gőzöm nem volt, hogy mégis mit csinálhatnak odakinn reggel 9-kor, kinéztem az ablakon. Hát persze, hogy ilyenkor kell beköltözniük az új szomszédoknak! Visszamásztam az ágyamba hátha még visszatudok aludni. Ez természetesen nem jött össze, mivel nem tudtam figyelmen kívül hagyni a kintről beáramló zajokat. Ez a nap is jól kezdődik! Kikászálódtam az ágyamból és lementem reggelizni.

-Jó reggelt mindenkinek!-köszöntöttem a családom, már akik jelen voltak. Sam, a 18 éves bátyám még biztos alszik. Tegnap házibuliban volt az egyik haverjánál. Remélem azért hazakeveredett valahogy.

- Jó reggelt Rachel! Hogy aludtál?-kérdezte mosolyogva anya, miközben elém tett egy tányért.

-Egészen mostanáig jól.-morogtam. Szedtem magamnak baconos-rántottát.-Hogy jut az újdonsült szomszédoknak eszébe ilyenkor költözködni?

-Biztosan messziről jöttek és mostanra értek ide.-vont vállat apa.

-Akkor is. Amúgy Sam épségben hazajött este?-váltottam témát.

-Persze itthon van.

-Akkor jó!

-Kicsim ha végeztél a reggelivel, kérlek vidd át ezt az almás pitét az új szomszédoknak üdvözlésképpen!-mutatta fel a kezében tartott süteményt anya.

-Jajj anya nemár.-nyafogtam.-Miért én? És egyátalán minek még a süti, hiszen még be sem költöztek?!

-Lehet, hogy elfáradtak a pakolásban és épp egy finom pitére vágynak. Kérlek Rachel.

-Jó rendben. Csak felmegyek és átöltözök.

Minnél tovább próbáltam húzni az időt az öltözéssel. Semmi kedvem nem volt az újdonsült szomszédainkkal bájologni. Felkaptam egy farmer shortot és egy summer feliratos haspólót. Mikor ránéztem a felsőre elszomorodtam. Egy hét múlva kezdődik az iskola. Nem mintha nem várnám, mert szeretek suliba járni, de ez a nyár szuper volt! Voltam a családommal egy 1 hónapos európai körúton, ami fantasztikus volt! Én és a legjobb barátnőmmel, Kimmel egy hétre elmentünk New Yorkba. Felfedeztük a város nevezetességeit. Sajnos egy hét nem elég arra, hogy részletesen körülnézzünk a világ egyik leghatalmasabb városában, de mi nagyon élveztük Kimmel. Voltam a nagyszüleimnél Portlandben. Sajnos apa szüleihez már nem tudunk menni, mert 5 éve meghaltak autó balesetben. Nagyon szerettem őket, ahogyan a családom és a rokonaim is. A nyár többi részét itthon töltöttem pihenéssel.

Körülbelül így telt a nyaram.

Lent az előszobában felkaptam egy tornacipőt és az almás pitével együtt kiléptem az ajtón.

A költöztetőkocsi már el is hajtott, ugyanis nem volt az új lakók háza előtt. Egy bútor sem volt már az utcában. Gyorsan bepakoltak. Oda léptem az ajtójuk elé és becsengettem.

Nyílt az ajtó. És akkor megláttam őt. Barnás-vörös haja tökéletesen be volt állítva, kék szemeit rám szegezte és elmosolyodott. Nekem görcsbe rándult a gyomrom és alig bírtam megszólalni.

-Öm.. Szia. Családom nevében köszöntelek az utcában! Mi vagyunk a szembeszomszédok.-mondtam bénán. Fogalmam sincs hogyan kell az ilyet csinálni. Mindig anyáé volt ez a feladat.

Átnyújtottam neki a süteményt.

-Ó köszi. Ez kedves tőletek. Az én nevem Porter Reed.-mutatkozott be. Nyújtotta a jobb kezét. Kezet fogtunk és én is bemutatkoztam:-Rachel Riley. Nagyon örvendek!

-Én is. Az a helyzet, hogy szükség van rám a pakolásnál, úgyhogy mennem kell. Örülök, hogy megismertelek!-kacsintott.

-Igen én is.-abban a pillanatban én megfordultam, ő pedig becsukta az ajtót.

Sziasztok:) ez az első történtem itt wattpadon. Remélem tetszik nektek. Szívesen várom a véleményeiteket!:)