Complicated Love-Bonyolult szerelem

23.

Hétfő reggel, Aaron a házunk előtt várt, hogy együtt menjünk suliba.

-Jó reggelt!-mondtam, miközben puszit nyomtam ajkaira.

-Neked is szépség!-mondta, majd adott egy csókot a homlokomra.

Útközben nem nagyon beszélgettünk. Élveztem, hogy vele lehetek, hogy foghatom a kezét, hogy tudom hozzá tartozom. Ránéztem, elmosolyodtam szintén vidám arcán. Ő is boldog. És ez a legfontosabb.

Az osztályba érve furcsa érzés vett körül. Először is, mikor beléptünk Aaronnal senki sem köszönt vissza. Másodszor, bárkire rámosolyogtam, egy gyűlölködő tekintetet kaptam válaszul. Aztán ránéztem Porterre. Farkasszemet néztünk, miközben ő gúnyosan mosolygott. Szemeiből valami olyasmit olvastam ki, hogy ő megmondta. Megmondta, hogy megbánom, hogy szakítottam vele és megcsaltam. Nem hittem volna, hogy az egész osztályt ellenem uszítja majd. Odamentem a barátnőimhez.

-Hé, minden okés?-kérdeztem, miközben ők is ugyanúgy átnéztek rajtam. Bianca felállt és odament Porterhez. Ami ezután történt az eléggé lesokkolt. Porter magához húzta, és vadul megcsókolta. Értem, szóval ez is a bosszú része. Csókuk közben, a fiú többször rám nézett, hogy nézem-e őket. Igen, végig néztem a jelenetüket. Nem mondom, hogy jól esett, de vagyok olyan erős, hogy úgy teszek, mintha semmi sem történt volna és folytatom a többiekkel való társalgást.-Lányok. Ne csináljátok már ezt. Ha baj van azt elmondjuk egymásnak nem?

-De igen Rachel.-kezdte Sarah.-Egy picit most csalódtunk benned.

-Miért is?

-Mert megcsaltad Portert. És te papolsz nekünk folyton a hűségről.

-Mindenki követ el néha hibát. Sajnálom, hogy csalódtatok bennem, és inkább valaki olyan oldalára álltok, akit alig ismertek. Ez fáj a legjobban. Szerintem, én nagyobbat csalódtam bennetek, mint ti bennem.

Ott hagytam őket, nem voltam rájuk kíváncsi. Hogy tehettek velem ilyet? Ellenem fordulnak, a barátnőjük ellen, úgy, hogy alig vannak tisztában a történtekkel. Legalább Kim megért és meghallgat. Amikor elmondtam neki a szakítást, nem ítélt el, és nem támadott le, hogy mennyire hűtlen vagyok. És én hálás vagyok ezért. Legalább egy ilyen barátnőm van. Csengetésre be is esett a terembe. Fáradtan beült mellém és megölelt. Mikor elengedett, biztatóan rám mosolygott. Inkább legyen az embernek egy olyan barátja, akiben tudja, sosem csalódhat, mint több, akik bármikor elárulhatják.