Mostoha tesó vagy több? *Szalai Ádám*

10.

Evelin

Mikor haza értünk a szüleink nagyon furcsán néztek ránk. Abban a pillanatban azt hittem, hogy nem tudjuk tovább titkolni a kapcsolatunkat. Anya oda jött hozzám Ádámhoz pedig az apuja ment oda.

-Ugye nincs köztetek semmi testvéri kapcsolaton kívül?-vonta fel a szemöldökét anya.

-Nincs! Mégis mit gondolsz te rólunk, hogy csak úgy összejönnénk?-tettem csípőre a kezem.

-Nem dehogyis kislányom! Csak nagyon sokat vagytok kettesben!-nézett a szemembe.

-Már ez is baj?-emeltem fel a hangom.

Meg sem vártam a válaszát inkább felmentem a szobámba. Becsuktam az ajtóm és elővettem a pizsim aztán elmentem fürödni. Beültem a kádba és elgondolkodtam az élet nagy dolgain. Igazából csak kettőnkön járt az eszem.

Ádám

Miután apám megtartotta maga beszédét felmentem a szobámba és elfeküdtem az ágyamon. Kicsit elgondolkodtam és azon kaptam magam, hogy le kéne zuhanyozni ezért gyorsan el is végeztem aztán pedig bebújtam az ágyamba és szinte azonnal elnyomott az álom.

/////

Reggel meglepetésemre nem egyedül ébredt. Evelin feküdt mellettem. Mosolyogva kisimítottam az arcából egy barna tincset. Mire ő kinyitotta a zöld szemeit.

-Jó reggelt!-csókoltam meg.

Amit ő azonnal viszonzott is. Levegőhiány miatt elváltak az ajkaink.

-Szeretlek!-bújt hozzám.

-Én is szeretlek!-simogattam a hátát.

Kicsit még feküdtünk egymás karjaiban aztán elindultunk Evelin táncórájára. Nagyon féltem már attól, hogy a csajok ki fognak készíteni. Vagy épp rám fognak tapadni. Mondjuk Evelin azt nem engedné.