5.fejezet

29 1 0
                                    

Eugene koncentrált és egy erős vágással ki tudta oldani a kötelet, majd a három lány kiszabadult, majd a fiúknak megköszönték, hogy kiszabadultak. Jerom csak annyit mondott.

- Ti többi harcosok elhagyhatjátok, a hajót menjetek távol a hajótól, mert ha netalán eltalálják a kalózok, akkor ne sebesüljetek meg. Ha van még csónak, akkor bocsátjátok vízre, ha mindenki már távol van, akkor evezzetek, most már mi öten vagyunk a fedélzeten a többiek már elhagyták a hajót.

A kalózok nem sokára észrevették, hogy a gyerek harcosok ki tudtak menekülni akkor a kapitány engedélyezte, hogy a hajót lőhetik. Az első lövés az árbocot találta el, tudták itt az idő, hogy a hajót el kell hagyni.

Amikor kiadta a kapitány a parancsot a másik hajón az öt harcos a fegyvereikkel együtt megfogták egymás kezét és Eugene csak annyit mondott, hogy ugrás és ahol a csónakokat leeresztették azon az oldalon ugrottak. Amikor az öt gyerek a hajót elhagyta és a levegőben voltak épp akkor érte a találat a hajót, amikor a vízbe estek épp akkor érte még egy találat és akkor robbant, a hajó lángolt.

Az öt gyerek, amikor a vízben a felszínre emelkedtek akkor látták, hogy a hajó hogyan ég. Örülnek hisz kimentették a többi gyerek társúkat és el tudtak menekülni. Percek múlva úszni kezdtek, amikor már sokat haladtak észrevettek egy partot és arra felé úsztak, amikor mindenki partot ért akkor az öt gyerek harcos nem bírta, ezért ahogy voltak csak széjjelnéztek, hogy mindenki megvan és azon nyomban elfáradva becsukta a szemét és aludtak.

A kalóz kapitány látta, ahogy a hajó lángban ég, utána folytatták az utat a foglyokkal, hogy rabszolgáknak eladják. A kapitánynak nem számított a többi fogoly, amit elsüllyesztett. De az öt gyerek harcos megmenekült így nemcsak ők, hanem azok is, akiket megmentettek, így ők nem kerülnek, rabszolgának vagy a Szentföldön nem harcolnak a hit nevében, mert lehet, ott érné a halál, hisz még az élet előttük van, és ki kell használni. Az öt harcos egy szigeten van hisz ott értek partot nem tudni mi a neve. Amíg ők elfáradtan alusznak hisz egymástok távol voltak, természeti jelenség kezdetét vette az égen a sziget felett egy sötét felhő gyülekezett olyan, mint ha eső felhő lenne, de más volt a célja, az nem volt más, mint az a felhő, amit elkapva beszív és egy másik helyen teszi le, hogy ott rájuk vár egy feladat. A jelenség, ami abból állt, hogy egy tölcsér egy spirális valami megjelent mintha forgószél lett volna, majd őket is elérve, ahogy voltak beszívta őket nem hallották, mert aludtak.

-----

Amikor a különleges vihar egy hurrikán beszívta az öt gyerek harcost, akik a kalózoktól el tudtak menekülni, olyan mélyen aludtak, hogy nem tudták mibe keveredtek. A vihar tölcsére, amikor végig vitte a tetejéig majd egy darabig így haladt a sziget belsejéig és lerakta őket és a hurrikán, ahogy megjelent úgy el is tűnt hirtelen.

Majd a környezet ahol letette őket megváltozott inkább átváltozott. Az öt gyerek harcos most már az öt idegen még nem tudta hol lehetnek, hol tette le a vihar, hiszen még aludtak, egymás mellett voltak a hátukon feküdtek. Órák múlva a hegyvidék országából az egyik lakó egy manó, akinek a neve Góró volt épp elhagyta a házikóját, hogy sétáljon egy kicsit az erdőbe és a hegyekbe, amikor valahol félúton a hegy lábánál megpillantott valamit, közelebb menve öt idegent pillantott meg, nem tudta hová tenni.

Mert ezt a lényt még nem ismerte, ott hagyva elindult az országrész vezetőjéhez, hogy elmondja mit látott. Az országrész vezetője a lényt fogadja.

- Királyom Góró manó vagyok, a sétálás közben láttam valamit közelebb mentem öt idegent láttam a földön feküdtek, furcsa ruhában voltak és nem Akasha világából voltak, egy másik világból jöhettek.

Ragnarokk III - Loki végzete - BefejezettWhere stories live. Discover now