So Close❇Hood [BEFEJEZETT]

✨19

-Hogy mi van?

-Tudom, hogy hallottad.- egy perverz mosoly kezdett kirajzolódni arcára.

-Még is honnan veszed?-kezdtem el én is mosolyogni.

-A füledik elvörösödtél, kérlek!

-Baszki!-arcomhoz kaptam, de igazából semmi értelme nem volt, hiszen már látta.-Kabbe Calum, nagyon kabbe!

-Na de akkor most jössz vagy nem? Nem érek rá egész nap!-kezdett el mutogatni nem létező órájára.

-Bocs, de ez nem így megy. Attól, hogy Calum vagy, még nem rakom szét neked a lábam egy csettinésre.

-Hát jó.-szomorú tekintettel ballagott tovább, én pedig mögötte kullogtam.

Mikor a házam elé értünk végre előre engedett, hogy kinyissam az ajtót. Elmagyaráztam neki merre van a szobám, én pedig addig próbáltam kitalálni ezt még is hogyan tálaljam anyáéknak.

-Öhm, hello.-léptem be a konyhába, és meglepetésemre csak anya volt ott. Így legalább könnyebb lesz.- Szóval anya, ízé, szóval tudod még nem hoztam haza egy fiút se, és most van egy hatalmas kérésem.

-Nem alszik itt senki, hacsak nincs otthona!-mondta rám se nézve.

-Hát igazából nincs, mert Calum az, tudod a 5sos-ból és most jött Ausztráliából.

-Jólvan lányom, nem tudom mit vettél be, de hagyj az ilyen szarokkal! Legalább jobban hazudnál.-rázta meg fejét.

-De én nem hazudok anya!

-Jó, akkor mutasd meg hol  van, mert valahogy sehol sem látom.

-Oké.-azzal a lendülettel megragadtam csuklóját és a szobámig rángadtam.

Az ajtó előtt egy pillanatra megtorpantam, majd lenyomtam a kilincset és beléptünk.
Meglepődésemre senki sem volt bent.

-Istenem, nem tudom neked mi bajod van, hogy halucinálsz, de esküszöm kivizsgáltatlak!- már éppen nyitottam volna számat, amikor kinyitódott a szomszéd szobában lévő fürdő ajtaja és Calum lépett ki rajta.

Anya lassan felé fordult, majd rámnézett, majd újra rá. Ezt még párszor megismételte, amíg Calum közelebb nem lépett hozzá.

-Jónapot, Calum Hood vagyok.

-T..tudom. Úristen, én meg nem hittem el!-mondta még mindig tátott szájjal.

-Na anya, légyszí!

-Most nemet kéne mondanom, de baszki, ez Calum Hood édes lányom! Persze, hogy maradhat!