Saved Me ♣️ hemmings •Befejezett•

♣️Újra?!♣️

- Fiúk, ne veszekedjetek!

Mina hangjára felkaptam a fejem, majd a konyhába igyekeztem. Mikor ment ki?

- Nem veszekszünk – szólalt fel mindkettő egyszerre.

- Te csak ne érts itt velem egyet – nézett Luke-ra Calum.

- Mert? Mi lesz? Felmész, és megint lefekszel Becával...?

- Ahj, anyám! – sóhajtottam fel.

- Hemmings fogd be, te cseszted el az egészet! – mutatott rá.

- Fejezzétek már be, az istenit! – ordítottam fel, mire mindketten rám kapták a fejüket.

- Ezt majd lerendezzük így, magunk között, ne szóljon bele egy lány – nézett rám a szöszi.

- Egy lány? – nevettem fel.

- Az – lépett közelebb. – Egy apró lány.

- Szerintem az, az apró lány hamarabb megverne téged, mint a haverod – suttogtam.

- Ugyan, csak egy csaj vagy – rázta meg a fejét.

Sóhajtva hátraléptem egyet.

- Figyeljetek... Tudtommal, ma van Mike szülinapja. Mindjárt nyolc óra, de ti itt veszekedtek.

- Igaza van – szólalt fel Mina. – Fejezzétek be, és haladjunk!

Mindketten megforgatták a szemüket, egyik jobbra, a másik balra indult meg.

***

Nyolc után egy pár perccel parkolt le egy autó a ház elé. Michael-é volt. Ell mosolyogva szállt ki belőle, megvárta míg Mike mellé ért végül egy hatalmas puszit nyomott a szájára. Motyogtak egymásnak valamit, majd megindultak a ház felé. Calummal a sötét konyha egyik pultja mögött vártuk őket. Valakik a nappaliban, mások az emeleten vártak a szülinapost.

Amint meghallottam, hogy kattan a bejárati ajtó zárja elmosolyogtam. Kezdődjék az Ell féle születésnapi parti!

- Meglepetés! - kiáltott fel mindenki.

- Hogy az a! - ugrott meg Mike, mire az egész csapat felnevetett.

Egy pár jó kívánság után már az egész utcát betöltötte a zene. Az ital tartalék háromnegyede elfogyott. Az emberek negyede ismeretlen okok miatt eltűntek - az emeleten.

Én az emberek között cikáztam ide-oda. Egyetlen egy sörös poharat ittam meg a kezdet óta, többet nem szándékoztam. Rámosolyogtam a szülinaposra, aki vigyorogva visszabiccentett. Az üres, piros poharammal visszamentem a konyhába. Lábammal lebillentettem a kuka tetejét a műanyag valamit beledobtam.

- Helloka! - szólalt meg az az ismerős hang.

Részeg volt, teljesen.

- Szia Luke - fordultam felé.

- Mond csak, merre van a hős szerelmes? - állt egyenesen a hátam mögé, kezét a derekamra tette, végül a kérdést a fülembe suttogta.

- Kiről beszélsz?

- Vajon kiről? Izgalmas volt vele tölteni az éjszakát?

- Fejezd be, Luke - ráztam meg a fejem. - Nem volt Calummal semmi.

- Most is vele jöttél, elterveztétek már mit csináltok ma este? - közelebb húzott.