The fault in my dance

Part 22

•E m b a r a s s i n g     S i t u a t i o n•
_______________________________________

Pihentető alvásomból Justin ébresztőjének rikácsoló hangja rázott fel. Egy morgással vegyítve hátamra fordultam, és végighúzva ujjam mobiljának képernyőjén, kikapcsoltam az irritáló dallamot.

A fiú már megint nem feküdt mellettem, gondolom testvéreivel van.

Lábaimra felvettem szőrös mamuszom, és elvonultam elvégezni reggeli rutinom. Alig tíz perc után, már fekete mackónadrágban, és egy szürke pólóban csoszogtam le a földszintre.

A konyhába érve megláttam, hogy a fiú és testvérei az asztal körül ülve reggeliznek.

-Jó reggelt. –mosolyogtam rájuk, majd közelebb lépve Justinhoz egy apró puszit adtam arcára.

Elővettem egy tálat, és csináltam magamnak reggelit. Már épp ültem volna le a müzlivel a kezemben, mikor csöngettek.

-Nyitom. –fogtam a szőkeség kezét, aki már kelt volna fel ülőhelyéről.

Lenyomva a kilincset kinyitottam a faajtót, és Jeremyvel találtam magam szembe.

-Szia Lexie. –ölelt gyors magához.

-Szia Jeremy. Gyere be. –mosolyogtam rá, és elálltam az ajtóból.

Miután Justin apjával bementünk a konyhába, leültem egy székre, és elkezdtem kanalazni kajámat.

-Amúgy Lexie –fordultam felém Jazy –jobban érzed magad? Hallottam, hogy tegnap este nyöszörögtél, gondolom megütötted magad. –nézett rám aggódó tekintettel, én pedig rögtön félrenyeltem a falatot.

Édes Istenem ez nagyon égő.

Felnézve láttam, hogy Justin szája elé téve kezét próbálja leplezni nevetését, Jeremy pedig zsebre tett kézzel mosolyog.Nekem meg csak szimplán ég az arcom.

-Öömm –köszörültem meg torkom –persze jól vagyok, csak mikor mentem be a szobába belerúgtam a komódba, és nagyon fájt a lábujjam.

-Örülök, hogy nincs semmi bajod. –mosolygott rám, majd ártatlan arccal végigsimított karomon a kislány.

Gyilkos tekintetet lövelltem barátom felé, aki még mindig próbált hang nélkül nevetni.

-Jól van fiatalok, azért az unokákkal várjatok még az esküvőig. –kacsintott rám Jeremy, én pedig tenyerembe temettem arcom. –Jazmyn, Jaxon gyertek. Megyünk most már haza, mert a bátyátoknak és Lexienek kell készülődniük a koncertre.

Kikísértük a vendégeket, majd visszamentem a konyhába, és elmosogattam.

-Ma még nem is kaptam tőled csókot. –hízelgett mögöttem Justin.

-Azok után, amit csináltál a reggelinél, nem is fogsz kapni. –fordultam meg, majd rákacsintottam.

◾◾◾

-Mindent elraktál? –néztem a szőkeségre vállam felett, miközben becipzároztam a fekete koffert.

-Telefon, töltő megvan ...kaja lesz a buszban, fel vagyok öltözve ...öö fellépő ruhákat ott kapunk, te itt vagy –vágott elgondolkodó fejet –igen, azt hiszem minden megvan. –mosolygott rám, majd felkapva a bőröndöt elindult le a buszhoz, amely az udvarban parkolt.

Ugyanaz a fekete emeletes jármű parkolt a ház előtt, mint amivel az ezelőtti helyszínekre utaztunk.

A sofőr gyors betette a csomagtartóba a táskánkat, majd miután fellépcsőztem a buszra köszöntem a táncosoknak, meg Scooternek is.