The fault in my dance

Part 17

•F i r s t     c o n c e r t•

_______________________________

-Mindent bepakolták? -pillantott bőröndömre Justin.

-Igen, viheted. -bólintottam, miközben copfba kötöttem hajam.

A fiú felkapta a kofferokat, és már el is tűnt a szobámból.

Ma indulunk a világkörüli turné legelső fellépő helyére, amely Seattle lesz. Harminchét órát fogunk egy fekete emeletes busszal urazni, amely már az udvarban parkol.

Mielőtt kilépek a szobából utoljára szétnézek, majd belecsúsztatom telefonom zsebembe.

Szürke tornacipőmben lefutok az emeletről, majd mielőtt kilépnék az udvarra fehér rövid ujjúmra rákapok egy halvány rózsaszín pulcsit, mert eléggé hideg van kint.

Bezárom az ajtót, majd kimegyek a sötétre, hogy felszálljak a buszra, amely valami eszméletlenül szép. A „földszinten" van egy hosszú folyosó amely jobb és bal oldalán ilyen kisebb kabinféleségek voltak, amelyek ágyként szolgáltak, és mindegyik bejáratánál volt függöny,amit be lehetett húzni.

Épp indultam volna fel az emeltre, hogy ott is szétnézzek, de közben megpillantottam Justint az egyik ilyen ágyon.

-Gyere aludni. -paskolta meg a mellette levő helyet.

-Ha kanyarodik a busz, ki fogok innen esni. -suttogtam, hogy ne keltsem fel a többieket, akiknek sikerült álomba szenderülni.

-Dehogy fogsz.

-Ha belülre engedsz, akkor alszok veled.

A fiú nem szólt semmit, hanem csak kiszállt, és a helyére engedett. Mellém feküdt, majd behúzta az anyagot, ami elválasztó volt a folyosó és a kabin között.

-Ez olyan félelmetes. -pillantottam rá.

-Mi?

-Nagyon szűk a hely, és nagyon sötét van. -próbáltam elhelyezkedni.

-Nem fog megenni semmilyen szörny sem. -nevette el magát. -Na, gyere ide. -tárta szét karjait, amennyire tudta. Közelebb bújtam hozzá, miközben tenyerét derekamra fektette. Olyan kényelmes rajta feküdni.

◾◾◾

Nagyon nem voltam álmos, mikor felkeltem, de a szőkeség még mindig aludt, és nem akartam felkelteni, hogy engedjen ki. Félhomály volt bent a függöny mögül beszűrődő kevés fénynek köszönhetően. Nyugodt arcára vezettem tekintetem.

Hogy lehetett valakit ilyen tökéletesre megcsinálni?

Ujjaim kócos tincsei közé vezettem, és elkezdtem játszadozni hajával. Selymes platina hajszálai, fürgén csavarodtak ujjaim köré. A fiú kezdett mozgolódni, ezért gyors elkaptam kezem, és magam mellé fektettem.

Szemei még mindig csukva voltak, és aranyoson szuszogott, mikor keze felfedezőútra indult, és kitapogatta tenyerem, majd visszavezette ujjaim szőke hajába.

-Mmm... jó volt. Csináld tovább. -mormogta rekedtes hangján.

Tovább birizgáltam tincseit, miközben vizslattam az aranyos fiút, aki most olyan volt, mint egy kisfiú, aki élvezi, hogy valaki játszadozik hajával.

-Halálra fogom magam unni, mire odaérünk. -fujtattam. Nagyon unatkoztam.

-Igazából ezek az utazások tök jók szoktak lenni, csak most még mindenki fáradt, mert nem aludtak jól. -magyarázta álmosan.