The fault in my dance

Part 14

•I l l n e s s•

________________________

. . . . . . . . . . . . . . . .

J U S T I N

. . . . . . . . . . . . . . . .

Fogalmam sincs, hogy hány hónap után,de ma reggel arra keltem, hogy nem magam fekszem ágyamban. Lexie mozgolódott mellettem, míg tenyerem még mindig karcsú derekán pihent. Túl lusta voltam ahhoz, hogy kinyissam szemem, ezért csak úgy csináltam, mintha aludnék, amíg a lány kimászott mellőlem, és elhagyta szobám.

Könnyen visszaaludtam, de kis idő múlva arra ébredtem, hogy a lány nagyon nagyon rossz helyen ül csípőmön, miközben puha ajkaival arcom minden egyes szegletét bejárja.

Én csak morogtam egyet, mikor végre számra adott egy puszit.

-Kelj. Már. Fel. –adott egy-egy puszit minden szó után.

-Álmos vagyok. –csúsztattam kezem térdére, ami testem mellett pihent.

-Van palacsinta. –susogta ajkaimra, mire rögtön felültem az ágyban. Karjaim gyors a lány dereka köré fontam, hogy ne essen hátra.

Lexie csak aranyosan kuncogott egyet, majd közel bújt hozzám.

-Tudod... megértem, hogy neked bejön ez a póz, de menjünk inkább enni.

-Justin akkora egy paraszt vagy. –csapott tarkón, majd lemászott rólam, és az ajtó felé indult.

Leültünk egymással szembe az étkezőasztalhoz, majd elkezdtem falatozni az isteni palacsintát.

-Jól vagy? –kémleltem a lány arcát, amely eléggé sápadt volt.

-Kicsit fáj a torkom, meg a fejem. De emígy jól vagyok. –pillantott rám.

Reggeli után Alexa elment ledőlni a nappaliban levő kanapék egyikére, míg én gyors rendet raktam a konyhában. Én is a nappaliba mentem kicsit tévézni. Belefeküdtem az egyik fotelbe, míg a lány már szunyókált.

Sokáig váltogattam a csatornákat, mert semmi érdekfeszítőt nem adtak. Inkább felmentem szobámba készülődni, mert nemsokára lesz próbánk. Felkaptam egy sötétszürke melegítőnadrágot, fehér pólóval, meg fekete pulcsival, majd hátizsákommal együtt visszamentem a földszintre.

-Lexie én megyek táncra. Majd jövök valamikor, rendben? –mentem mellé a kanapéhoz.

-Micsoda?! Miért nem szóltál? Mindjárt elkészülök és mehetünk. –ült fel, majd kezét rögtön fejéhez kapta.

-Nem. –nyomtam gyors vissza. –Te itthon maradsz, mert nem érzed jól magad. Nem lesz semmi, baj ha kihagyod a próbát.

-De jól érzem magam. –erősködött, mire tenyerem arcára simítottam, amely borzalmasan forró volt.

-Jézusom te lázas vagy.

-Tényleg? –nézett rám gyönyörű szemeivel.

-Igen, de te aludj tovább, mindjárt hívom a háziorvost. –mosolyogtam rá, majd a konyhába siettem.

Gyors tárcsáztam háziorvosom, meg Maryt, a bejárónőnket. Felraktam forrni egy kis vizet, és főztem a lánynak egy gyümölcsös teát. Óvatosan a nappaliban levő dohányzóasztalra tettem. Időközben Dr.Hill is megérkezett, így én az udvar felé vettem az irányt.

-Szia Justin. –hallottam meg mögülem egy ismerős hangot.

-Mary. De jó, hogy ilyen gyorsan ideértél. –öleltem meg gyors a negyvenes éveiben járó nőt, aki nagyon jó barátom volt. –Az a helyzet, hogy az egyik táncosom, aki velem lakik lebetegedett. Az orvos most vizsgálja, és szeretném, hogy ameddig én próbán vagyok, addig te legyél vele. Az orvosságokat majd váltsd ki kérlek, tudod hol van a pénz. Ha bármit kér a lány állj rendelkezésére. –hadartam el neki gyorsan.