Első benyomások

58 9 0
                                    


Jesszus, de sokan vannak! Lehet rossz ötlet volt átjönni ide... Vajon befogadnak valaha? Annyira félek, nem hiszem, hogy valaha id be fogok ide illeszkedni.

Csak álltam ott az ajtóban, félve pislogtam be az ordítozó társaságra. Mindneki szépen nézett ki. Szem, frizura, ruha. Tökéletesek voltak. Nem illettem ide, a béna arcformámmal, amihez csak hülye frufrus frizurát hordhatok annyira ki fogok lógni a sorból, mint róka a csirkeólból.
Észrevettek. Nem állhattam ott tovább magamat sajnálva, mert mint a vadállat az áldozatára, úgy ugrottak rám, mind a tizenhat lány. Levegőt is alig kaptam, kérdezgettek, beszéltek. Mindenki össze-vissza magyarázot, végül egy lány tört utat magának a többi között. Még visongóbban, mint a többiek, elkezdett kérdezgetni, majd szépen elkísért... -ek a fogasokhoz, majd vissza a terembe, és megmutatták a helyemet.

Nahát, lehet mégse olyanok, mint elsőre hittem. Milyen kedvesek velem!

Minden szünetben rajtam lógtak, én meg csak zavartan válaszolgattam nekik, azt se tudtam mit csináljak. Nem akartam megmutatni nekik az igazi énem, próbáltam olyan lenni, mint ők. Azt hittem sikerült is, de aztán pár hónap múlva rá kellett jönnöm a csúf valóságra.

Itt se tartozhatok a menők közé, engem Isten is átlagosnak teremtett.
Azonban rájöttem, hogy mindenki az. Illetve mindenki különleges.

Az, hogy elsőnek tökéletesnek hittem őket, hamar megcáfolódott. Kiderült, hogy hülyék, nem érdekli őket semmi, minden hétvégén részegek és drogoznak.
Én nem akartam ilyen lenni, így inkább megmaradtam a kedves osztálytársi viszonynál.

„Persze, lemásolhatod a házim.”
„Igen, nem köplek be a tanárnak, ennyire nem vagyok stréber, nyughass ember.”
„Foggd már be a szádat, te idióta”

Így változtam én, és ők is.

Miután megsimertem őket, rengeteg mindent átéltünk, többször átformálódott a róluk alkotott véleményem, azonban hiába minden baromság, amit az évek alatt, egyedül, vagy közösen elkövettünk, valami mindig megmaradt.

Hogy tökéletesek. És lassan én is az leszek, ahogy együtt felnövünk.

Egy tökéletes osztály.

„Idióták”

300-as ciklusDonde viven las historias. Descúbrelo ahora