300-as ciklus

Csillagles

Sötét, csillagfényes az éjszaka, pont ahogy elképzletem. Mellettem fekszik a puha fűben. El sem hiszem, hogy végre megtörtént. Selymes barna haja a nyakamat csiklandozza, de nem akarom lesöpörni. Levendula és fenyőfa illatfelhő veszi körbe, puha fehér bőrén szinte megcsillan a holdfény. Elvarázsolva nézelődik.
- Gyönyörű ma az ég - szólalt meg ábrándos hangon Luca. Mosolyogva bólintottam, bár valószínűleg nem látta. Egész héten erre vártam, sőt! Már mióta megismertem tudtam, hogy augusztusban jön el az én időm. Mindketten csillagászatra jártunk. Luca mindig azt mondta, hogy őt csak a varázslat érdekli, ami minden csillagot körbeleng. Előszőr csak nevettem rajta, de aztán rájöttem, hogy nem mond hülyeséget. Mindnek saját története van. Ahogy remélem nekünk is lesz.

Percek óta a fűben fekszünk, én azonban már rég nem a csillagokat figyeltem. A holdfény különös árnyékba vonja Luca arcát, mintha ő maga is valami varázslatos lény lenne. És hogy csillog a szeme!

- Nézd Bali, ott! - követem karcsú kezének ívét, míg meg nem látom mire mutat. Lélegzetvisszafolytva figyeljük mindketten, ahogy egy hatalmas fénycsík lassan keresztül megy a Föld légkörén. Luca feltérdel, és megbabonázva néz, az időközben eltűnt csillag után. Végül felnevet, azzal a csilingelő hangjával és rámnéz. - Ugye kívántál Bali? - ő eközben lehunyja a szemét. Mellette térdelek, de nem akarok válaszolni neki. A kezemet lassan közelítem az övéhez, majd egy pillanat múlva már az ölemben pihen összekulcsolódott kézfejünk.
- És te kívántál valamit? - töröm meg a csendet. Megint rámnevet. Annyira édes mikor nevet. Közelebb húzódik hozzám, illata körbeölel, és hozzáköt.
- Igen - suttogja. Felém fordítja az arcát. Tudom, hogy most megtehetném. Centik választanak el tőle, számra siklik a tekintete, mégse merek lépni. Percekig ülhettünk így, egymás felé hajolva, figyelve ahogy a másik lélegzik. Egymás szemét figyeltük, néztem ahogy csillog benne a holdfény. Egyszer csak becsukta a szemét, közelebb hajolt... Egy pillanatra hátra tántorodtam, de végül előre hajoltam, és összeért az ajkunk.