Passion

1.4K 112 9
                                    

A régi szobámban voltunk. Csak ő és én. Erre vágytam mióta elhagytam a Földet. Álmaimban mindig az ő szemei kísértettek,folyton csak az ő mosolya,és most itt van előttem. Az ágyamra ült,jobb öklét térdére helyezte,másik kezével viszont az én kezemért nyúlt. Tenyere meleg volt, csukott szemmel élveztem érintéseit. Oly könnyedek voltak,mintha félne attól,hogy újra eltűnök. Igyekeztem minden apró érzelmet elraktározni magamban,rosszat éreztem közeledni,mintha valami engem akarna.
-Gyönyörű vagy.-húzott hirtelen az ölébe,elmosolyodtam.-De mi ez a ruha?-ráncolta ő is mosolyogva szemöldökét. Arcomról lefagyott a vidámság,ezt ő is érzékelte.
-Abby,miért van rajtad?-kérte számon. Felálltam az öléből s elfordultam.
-Az a lány..-masszíroztam meg a tenyerem-...épp az esküvőmre ért oda és..
-Ugye nem?-szakított félbe suttogva Steve.
-Nem,dehogy!-kiáltottam fel,s felé fordultam.-Időben érkezett.
Steve kezei ökölbe szorultak ültében. Tudtam mi játszódik le a fejében. Mi lett volna,ha Gry nem érkezik meg. Lassan közeledtem felé ,majd az eredeti helyzetünkbe tornáztam magam,lovagló ülésben ültem az ölében. Ökölbe szorított kezeit óvatosan érintettem meg,s ajkaimhoz emeltem őket. Zsenge csókot nyomtam rájuk. A bal öklét elhúzta,s a jobbal is így akart tenni,de nem engedtem neki.
-Ha meg is történt volna a mennyegző,azaz igen,amíg léteztem volna egyetlen egy pillanatra sem lett volna igaz és őszinte.
Újra megcsókoltam kézfejét,ami engedett a szorításból. Lassan nyitottam ki tenyerét,s arcomhoz emelve bújtam a takarásába. Rá emeltem tekintetem. -Tudod miért lett volna hazugság?-kérdeztem gyermeteg hangon. A férfi kiváncsi tekintettel nézett rám.-Mert én már azt az igent,oly rég kimondtam neked. És tudod hol történt meg? Azon a hídon,ahol megvígasztaltál,mikor Hulk rám támadt. Érted?-fogtam meg az arcát. Egy ideig csak meredt rám,mintha lefagyott volna. Ajkai elnyíltak,kezei lehanyatlottak maga mellé.
-Ha erre mem reagálsz más módszert kell alkalmaznom.-idéztem egy régi beszélgetésből. Tenyeremet lassan csúsztattam mellkasára,majd szintén ugyanilyen tempóban döntöttem az ágyra. Felette térdelve néztem igéző szemeit,ami vágytól fűtött volt.
-De ja vu.-suttogta ajkaimra.
-Szeretlek Kapitányom. -Derekamba markolva fordított a helyzetünkön.
-Nem telt el úgy nap,hogy te ne jártál volna a fejemben. Voltak napok,amikor már teljesen biztos voltam a halálodban. Olyan volt ez a két hónap, mintha minden egyes nap egy kicsit elvesztettem volna magamból.
Nem feleltem,nem tudtam mit. Tarkójánál fogva húztam magamhoz egy szerelmes csókra. Combomba markolva húzott magához ,s férkőzött jobban hozzám. Teljesen összesimultunk,ágyékát nekem döntötte. Jól esően sóhajtottam fülébe,amitől megborzongott. Ruhán keresztül éreztem meg őt, s azt hogy felkészült. A nyakamba csókolt,amitől elvesztettem az eszem. Később áttért a vállamra és annak harapdálására. Lábaimat dereka köré fontam,megemelt. Elemi szenvedély tört rám,hozzá dörgölőztem.  A párnák közé tett.Veszélyes játékot űztünk. Úriember módjára válaszra várt,de nem kapta meg tőlem. Szenvedélyes csókot nyomtam ajkaira,közben a pólója szegélyét rántottam fel,s bújtattam át fejét,majd eldobtam tőlünk minél messzebb. Izmos karjai átöleltek,de aztán meggondolta magát,s kezeivel széttépte fehér ruhámat.
-Ezt már nem küldjük vissza Balthazarnak.-kacérkodott mosolyogva.
-De nem ám.-kacagtam fel.

-kacagtam fel

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
A KüldöttTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang