Nézz hátra!
-Ez ált a levélben.
Nekem a könny is kicsordult a szememből. Annyira féltem.
Remegve csukot szemmel megfordultam.
De ami a szemem elé tárult arra nem találtam szavakat.
❕🔊 Figyelem!!!!
Ez az én agyam szüleménye!!!
Úgyhogy kérlek ne k...
Reggel arra keltem hogy vizes az arcom. -Miért vizes az arcom?- Kérdeztem a reggeli rekedtes hangomon.
Azt hittem tesóm csinált valamit de mikor kinyitottam a szemem elmosolyodtam. Amy nyalogatta az arcomat.
-Legalább valaki felkelt hogy ne késsek el a suliból.- Dörmögtem az orrom alatt ezzel anyámra célozva.
Mióta összejött Stivvel azóta nagyon elhanyagol. Felültem az ágyra török ülésbe és nyújtóztam egy nagyot.
Hirtelen berontott a szobámba tesóm és rámugrott. Egy olyan helyre ugrott amit hadd ne mondjak ki.
Én meg ordítottam torkom szakadtából -NATE SZÁLLJ LE RÓLAM!!!!!-
Erre ő leugrott az ágy mellé és röhögött mint valami bolond. Én pedig összegömbölyödtem magazatpózba az ágyon.
Mikor jobban éreztem magam felültem és egy gyilkos pillantást vetettem rá mire ő azt kiabálta -NE!!!!!!- És kiszaladt a szobámból.
Mint aki jól végezte dolgát indultam a fűrdőbe hogy elvégezzem reggeli teendőimet. Igaz sántitva de eljuttam uticélomhoz.
Letusoltam aztán fogat mostam és készültem felöltözni mikor eszembe jutott hogy nem hoztam ruhát. Egy szál törölközőben mentem vissza a szobámba.
Féltem hogy bejön Stive de hál'istennek nem jött. Előkotorásztam pár kényelmes ruha darabot.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mikor elkészültem lementem a konyhába mert baromi éhes voltam. Mikor beléptem láttam hogy Stive és anyu nyalják falják egymást.
-Menjetek szobára!!!-- Kiálltottam de úgylátszik nem hallottak mert folytatták. Szegény kisöcsém meg mitsem sejtve ette piritósát a nappaliba.
Egy mérges pillantást vetettem anyáékra és felkaptam cuccaimat majd már úton is voltam a suliba.
A csajok a kapuban beszélgettek. Mikor megláttam őket elkezdtem rohanni hozzájuk. Mikor odaértem egy nagy,szoros ölelésbe vontam őket és elkezdtem zokogni.
-Hé, csajszi mi a baj?- Kérdezték szinte egyszerre. -Anyu és Stive már megint az orrunk előtt csinálják pedig hányszór rájuk szóltam. Komolyan mondom mintha én lennék az annyuk!-
Erre mindhárman elmosolyodtuk. De utána megint keserves sírásba kezdtem. Elkezdték simogatni a hátam miközben én a vállukon sírtam.
-Figyi csajszi ha gondolod hozzánk költözhetsz.- Ajánlotta fel Evei. -Nem tehetem. Nem hagyhatom ott az öcsémet a dögkeselyűknél. De nagyon köszönöm hogy ilyen kedvesek vagytok. Nem is tudom mi lenne velem nélkületek de tényleg!!-
Mondtam majd egy nagy szoros ölelésbe vontam őket.
Ekkor megkordult a hasam. Eszembe jutott hogy nem reggeliztem semmit. -Te nem reggeliztél semmit??- Kérdezték meglepetten ugyanakkor mérgesen.
-Nem mert minél hamarabb el akartam tűnni a házból.- Mondtam lehajtott fejjel mert tudtam hogy ilyenkor nagyon mérgesek.
-Figyelj szivem!- Mondta immár Bella. -Én megértem hogy nagyon nehéz de nem hanyagolhatod el magad! Tudod hogy mi mindig itt vagyunk neked és számíthatsz ránk. - A végére már sírva borultunk egymás nyakába.
Így voltunk körülbelül 5 percig aztán Evei felkiáltott -Na egy kis vidámságot!!- Ezen hangosan elnevettük magunkat.
-És Stella!- Nyújt felém egy sonkás szenyát Bella. -Ezt edd meg mert nem akarom hogy óra közben elájulj nekem. És nem tűrök ellentmondást!!!!-
Mivel tudtam hogy úgyis rám erőszakolja ezért elkezdtem falatozni bevallom nagyon jól esett. Még beszélgettünk pár percet aztán csengettek órára.
