Love messages//h.s.// SZÜNETEL😢😢

12. rész

Figyelem!!!
Lesz benne trágár beszéd és káromkodás!!!

Az egész délutánt átbeszéltük anyával. Mindent elmondott.

Elmondta hogy miután elmentem megkérdezte Stivet hogy igaz-e amit mondtam.
Először tagadta de aztán mindent bevallott.
Bevallotta hogy csak azért volt anyával hogy engem megfektessen.
De akkor miért akart leányiskolába küldeni????
Nem értem a logikáját.

Mindegy. Örülök hogy eltakarodott innen az a seggfej.
Persze ezt anyának nem mondtam így a szemébe.
Azért mégis csak szerette ellentétben azzal a barommal.
Most komolyan!!! Ilyen egy szemétládát!!!!
Ha mégegyszer meglátom letépem a faszát és a száján kéresztűl dugom le a torkán!!!!

Anyával helyre jött a kapcsolatunk. Mindent elmondtam neki. Mármint az erőszakolós sztorit. 
Azért még annyira nem bízom benne hogy elmondjam ezt a leveles dolgot.
De majd mindennek eljön a maga  ideje.

Miközben meséltem többször is elsírtam magam anyával egyetemben.
De a végén már a nevetéstől sírtunk mert előidéztük a régi emlékeket.

Úgy 11 körül szóltam hogy mostmár ideje lefeküdni amivel anya is egyetértett mert azért holnap mégis csak suli.

-Szeretlek!!!-
Mondtam szorosan ölelve.
-Annyira hiányoztál!!!-
Folytak némán könnyeim.

-Jaj kislányom te is nekem!!!
Nem is tudod mennyire!!!-
Mondta ő is sírva.

Elköszöntünk egymástól és kiment a szobámból.

Egyedűl maradtam.
Egyedűl a gondolataimmal.
Annyi minden járt a fejemben.
Fel sem tudtam fogni hogy vége.
Vége ennek az egész haragnak, gyűlöletne, fájdalomnak.
Helyette újra a szeretet.

Még egy óráig gondolkodtam így  a plafont bámúlva majd már csak azt éreztem hogy a szemeim ólom súlyúak és szépen, lassan becsukódnak.

# Reggel #

Szinte kiugrottam az ágyból annyira boldog voltam!!!
Annyira de annyira boldog voltam!!!

De ebben nem csak az játszott szerepet hogy anyával kibékültem.
Megint azzal a smaragd zöld szempárral álmodtam csak most annyi külömbséggel hogy most meg is csókolt.
Olyan forró, olyan édes, olyan gyönyörű, olyan....olyan igazinak tűnt.

Pizsamástól, kócosan szökdécseltem le a konyhába ahol anyu szorgoskodott.

-Valaki nagyon boldog!-
Mondta anyu mosolyogva mikor ráültem a bárszékre.

-Hát te is az lennél hogyha az édesanyukáddal kibékülnél hosszú idő után!!-
Igen az álmos részt kihagytam.
Mint mondtam még nem állok készen a leveles dologra.
-Miért?! Te talán nem??-
Kérdeztem az egyik szemöldököm felhúzva.

-Én vagyok a legboldogabb!!!-
Mondta vigyorogva.
-Nem is mert én!;-
Mondtam mégjobban vigyorogva.

Igen a saját anyámmal elkezdünk veszekedni ki szereti jobban a másikat.
Általában ezt a szerelmespárok szokták tudtommal de mi ilyen fura család vagyunk.

-Hagyjátok már abba!!-
Mondta tesóm nyörögve miközben jött lefelé a lépcsőn.
Mivel a szemét dörzsölte arra következtettem hogy mi keltettük fel.

-Bocika babuka!-
Gügyögtam neki mint valami kétévesnek.
Erre ő odajött és sípcsonton rúgott.
-Baszki!! Ezt még visszakapod kis pöcsfej!!-
Hát igen. Nincs valami szép szám.

Elkezdtem kergetni Natet miközben anyu kiabált hogy fejezzük be.
Úgy 30 perc múlva elkaptam.
Mit ne mondjak írtó gyors.

Rádobtam a kanapéra és vadul elkezdtem csikizni mire ő visított és rángatózott.

-Na mostmár tényleg elég!!!-
Ordított anyu nagyon hangosan.

Lehajtott fejjel ballagtunk vissza a konyhába. Miközben reggeliztünk néha egymásra néztünk. Olyankor elkezdtünk kuncogni.

-Na jó! Megyek megnézem a postát. Addig semmi verekedés!!-
Tette fel a mutató ujját anyu.

-Ne inkább majd én!!-
Ugrottam fel hirtelen. Mi lesz hogyha meglátja a levelet.
Mondjuk nem biztos hogy kaptam de azért reménykedni szabad. És mellesleg nem szeretnék kockáztatni.

-De kislányom!! Hogy nézel ki???!!! Így akarsz kimenni az utcára???!!-
Kérdezte anyu röhögve.

-Igen!-
Mondtam magabiztosan.
-Addig te szépen leülsz a szép kis popsidra és eszel még!!-
Mondtam mire ő furán nézett de nem érdekelt.

Már szaladtam is ki és akkor megláttam.......

Na??;;!
Itt az új rész!!!
Tetszik?? Ha igen akkor komizz vagy csillagozz!;!

Puszi Bia😘😘😘😘😘😘😘