Rivaille x Reader HUN {AU}

H a r m a d i k fejezet

"... az osztálytermünkben pillantottalak meg. Először azt hittem, csak egy idegesítő kölyök vagy. Folyton nyaggattál, hiába küldtelek el."

~

Egy átlagos októberi nap volt. A nap halványan sütött, a szél viszont erősen fújt.

Épp iskolába mentél Erennel, Arminnal, és Mikasával. Velük élsz, ugyanis Mikasa Eren fogadott testvére, Armin pedig Eren gyerekkori barátja. A szüleitek már 5 éve jó barátok, így úgy döntöttek, hogy vesznek nektek egy közös lakást. Kényelmesen meg tudtatok ott élni, és nem is veszekedtetek. Mind a négyükre számíthattál, amikor csak kellett, nagyon jó barátok voltak.

Egy hiba volt. Te külön osztályba jártál. Évfolyamtársak voltatok ugyan, de nem osztálytársak. Először mélyen elszomorított ez téged, de később megszoktad.

Az osztályodban nem voltál különösen nagyon jóba senkivel, de mindenki kedvelt. Leginkább a feletted lévőkkel voltál jóba. Te 10. osztályos voltál, míg ők 11, és 12. Nem nagyon izgatott, kikkel barátkoztál, másokat viszont ez zavarta.

"(F/n) már megint a végzősökkel lóg. Hogy sikerül neki jóba lenni velük? Hihetetlen az a csaj."
Mindig elment a füled mellett a megjegyzésük. Te jól érezted magad a bőrödben, és neked csak ez számított. Egy dolog hiányzott csak az életedben. A szerelem.

Nagyszünetben, az egyik végzős barátnődet kerested. A neve Petra Ral volt. Az osztályuk ajtaja előtt várakoztál, hátha kijön, de nem tudta, hogy rá vársz, így nem jött ki. Gondoltad, szólsz neki, ezért résnyire nyitottad ki az ajtót, és benéztél. Ott ült az egyik asztalnál és beszélgetett.

Mikor meglátott, intett hogy menj be, így is tettél. Sosem voltatok nagy barátnők. Egy ribancnak tartottad, régebben mindig kavart mindenkivel. Most valahogy más lett. Mindig ragaszkodott hozzád, és nem zavart téged. Néha idegesített, ez tény, de kedvesnek is tartottad.

Mielőtt az asztalukhoz értél volna, letámadtak.

"(F/n)!" borult a nyakadba Hanji, és viszonoztad az ölelését. Nagyon kedvelted, a mindig vidám, és energikus személyiségét, és mindig együtt pörögtetek.

"Na mizu? Te hogyhogy itt? Még sosem jöttél át hozzánk." csillogott a szeme, te pedig megrökönyödtél.

"Petrához jöttem." mutattál a lányra mosolyogva. "Korrepetációra szorulunk egy kicsit. Kémiából. Tudod, az új tanár." forgattad a szemed.

"Jujj, az szar." húzta el a száját.

Ketten mentetek oda Petrához, aki Oluo társaságában csevegett.

"Áh, (F/n) nem is mondtam még! Együtt vagyunk." mosolygott vidáman a lány, te pedig örömmel gratuláltál nekik.

Elmondtad neki a problémádat, és Petráék el is kezdték ajánlani az embereket, te viszont nem figyeltél a mondanivalójukra. A hátsó padot nézted, ahol egy hátul felnyírt, fekete hajú, és acélkék szemű srác meredt ki unottan az ablakon. Megfogott téged a stílusa. Csak Őt nézted, és elbambultál rajta. A szíved kihagyott egy ütemet. Különös érzés fogott el, és tudni akartad, ki Ő.

"Hahó, (F/n), figyelsz rám?" lóbálta a szemed előtt a kezét, te pedig össze zavarodottan néztél rá.

"Bocsi. Mondd, ki az a srác ott a hátsó padba?" csúszott ki a szádon, de a szemed még mindig rajta volt.

Hirtelen Ő is rád nézett. Majd vissza az ablakra. 'Észrevette hogy őt nézem...' kattogtál ezen magadban.

"Még sosem hallottál róla? Rivaille Ackerman. Nagyon népszerű pedig, egy csomó lány odavan érte a suliban." magyarázta Petra. 'Meg is értem...'