Hátrahagyva { Fejlesztés alatt }

Véres ünnepek 3#

" A kerület "
- Mi a franc az a vírusház? - kérdezte Frenk.
- Gőzöm sincs... - szólt Walther.
- Kövessük a helikopter útvonalát, hátha épp arra repül. - szólt Frenk.
- Nem rossz ötlet. - szólt Walther és még kutatott a kocsiban kicsit,  majd kihúzott egy kis elsősegélyes dobozt.
Kinyitotta és kivett belőle két gyógyszeres dobozt.
- Pain Inc. "Tűrd el a fájdalmat"  Pff, hogy mit ki nem találnak. - szólt ő és az egyiket odadobta Frenknek.
- Induljunk.- szólt ismét és előre sétált. Frenk követte és megkérdezte:
- Van extra lőszered? -
Walther a kabátzsebébe nyúlt és egy maréknyi töltényt adott Frenknek.
- Lassan feljön a nap, legalább ez egy jó hír. - szólt Frenk.
- Mi lenne velünk nélküle. - szólt Walther.
A nap első sugarai keresztül sütöttek a háztetők között és némi fényben fürdették meg a meggyötört ködös várost. Az utca csendes volt, ahogy egyre jobban közeledtek a végéhez annál jobban vakította el őket a napfény. Hirtelen sírást hallottak, de ez nem volt egyszerű sírás, egy túlvilági tónusa volt.
- Nem tetszik nekem ez a sírás, tartsd nyitva a szemed! - jelentette ki Walther.
- Ez mostmár őrület... - szólt Frenk.
Amikor elérték az utca végét kisétált eléjük a gyalogos átkelő közepére egy fekete alsóneműt viselő véres nő. A haja hosszú volt és fekete, két kezén az újjai tűhegyes véres karmokban végződtek, ezekkel takarta el arcát miközben hangosan zokogott.
- Ugye most csak szopatsz, látod te ezt? - szólt halkan Walther.
- Látom, de nem tudom elhinni... - pislogott Frenk.
Hirtelen a zokogó nő elindult feléjük.
- Had menjen el... - suttogta Walther és féreállt. Frenk is ugyanígy tett.
A nő közéjük sétált és megállt, majd halk morgó hangot adott ki.
Frenk nyelt egyet és fejével jelzett Walthernek, hogy menjenek tovább.
Walther fejét csóválta, mivel egyszerűen nem tudott mozdulni a félelemtől. A nő felé fordult kezeivel még mindég arcát takarta.
Walthernek sikerült rábírnia magát, hogy hátralépjen egyet és egészen a falhoz simult, a nő ekkor tovább sétált. Amikor elég messze volt már tőlük Walther kijelentette:
- Fuu bazdmeg. -
- Remélem, hogy még egy ilyennel nem találkozunk. - szólt Frenk.
A srácok kiléptek a főútra és látták, hogy mindenütt autó roncsok, halottak és rengeteg hulladék borította a várost.
- Beszarás - álmélkodott Frenk.
- Gyerünk, meg kell találnunk a vírus házat! - szólt Walther.
- Lehetőleg minél előbb. - szólt Frenk.
- Ha itt ekkora cirkusz van, mi lehet másfelé... - gondolkodott hangosan Walther.
Ebben a pillanatban ismét elrobogott felettük a helikopter.
- Nézd, ott a helikopter, erre! - szólt Frenk és előre szaladt.
- Frenk várj! - kiáltott Walther és utánna szaladt.
Frenk megállt az egyik roncsnál.
- Francba, elvesztettem. - szólt ő.
A roncs alól kimászott egy fertőzött és megragadta Frenk lábát.
- PICSÁBA! - kiáltott fel  és szétlőtte a fejét.
Rögtön ez után egy másik fertőzött esett neki és leteperte a földre. Frenk alig bírta visszatolni shotgunjával a vérszomjas fertőzöttet. Walther odarohant és pisztolyával fejbelőtte.
- Jól vagy? - kérdezte ő és kezét nyújtotta Frenknek.
- Majdnem elkapott. - szólt Frenk és felállt.
- A majdnem nem számít,gyere tünjünk el innen. - szólt Walther.
- A helikopter mintha arra repült volna... - mutatott előre Frenk.
A srácok tovább mentek a roncsok között.
Alig tettek meg pár lépést és az út közepén egy vérben ázó emberi holttestet találtak ami félig szét volt kaszabolva.
- Basszus, most mi is így néznénk ki, ha nem álltunk volna fére az előbb. - jegyezte meg Frenk.
- Jó nagy szarba keveredtünk... - szólt halkan Walther.
Az út szélén egy kisebb harckocsi állt még égő lámpákkal. Walther kinyitotta ajtaját és felkészült arra, hogy valami kiugrik belőle, de a vezetőfülke üres volt egy kis doboz kivételével. Kivette a dobozt és kinyitotta,  a dobozban egy jelzőpisztoly volt egyetlen fákjatöltettel.
- Mit találtál? - kérdezte Frenk.
- Egy jelzőpisztolyt, jól fog jönni majd a vírus háznál, hogy jelezzünk a helikopternek. - szólt Walther.
Tovább sétáltak és lefordultak egy kerületbe ahol a látvány nem volt különb, holttestek és autók mindenütt.
- Nem ártana szétnézni, hátha találunk még valamit.- szólt Walther.
- Csak vigyázz, nehogy rádugorjonak.- szólt Frenk.
Walther halkan nevetett.
- Ne aggódj, kettőnk helyett is figyelek. - szólt ő.
Az egyik autó ajtaja nyitva állt, bent egy hátizsák hevert ami tele volt pakolva. Frenk odalépett és matatni kezdett benne.
- Találtam kaját! - jelentette ki és amit csak ehetőnek talált a saját hátizsákjába szedte át.
- Nézd, konzerves földi mogyoró, ilyet nem láttam egy ideje!- szólt Frenk.
- Szólj, ha találsz ananász konzervet, nyitóval együtt. - röhögött Walther.
Frenk  mosolyogva megcsóválta fejét és befejezte a pakolást.
Egy másik autóban egy halott ült ölében egy Colt 1911. pisztolyal.
Walther kinyitotta a kocsi ajtaját és elvette a pisztolyt, majd megnézte a tárat, utánna zsebre vágta és Frenk után sietett.
- Szerinted él itt még valaki rajtunk kívül? - kérdezte Frenk.
- Nem tudom... Biztos... Gondolom valaki csak fellőtte azokat a tüzijátékokat. - szólt Walther.
- Ja és ugyanakkor majdnem kicsinált minket. - szólt Frenk.
Walther ebben a pillanatban megragadta Frenk vállát.
- Csak vigyázz, nehogy te csináld ki magad. - szólt ő.
Frenk lenézett és látta, hogyha még egy lépést tett volna belezuhan egy szennyvíz aknába.
- Kösz a tanácsot. - szólt Frenk.
Pár füstölgő roncsot elhaladtak és az útkereszteződésnél megálltak.
- Merre tovább? - kérdezte Frenk.
A helikopter ismét elszállt felettük.
- Nézd ott van! - szólalt fel Walther.
Ahogy a srácok figyelték a helikoptert hirtelen egy fertőzött ugrott közéjük   és futott tovább, majd még egy és még egy. Ekkor megfordultak és látták, hogy egy hordányi fertőzött rohan egyenesen feléjük.
A helikopter hirtelen tett egy kört és ahogy újra elhaladt felettük a gépfegyvere kerepelni kezdett és célba vette a rohanó fertőzötteket.
- FEKÜDJ! - kiáltott fel Walther.
A gépfegyver lövedékei a fejük felett suhantak el megtizedelve a fertőzött hordát.
Ezután a gépfegyver elhalgatott és a helikopter tovább repült.
- GYORSAN TÜNJÜNK INNEN! - kiáltott Frenk és futásnak eredt.
Ahogy futottak még egyszer hátranéztek és látták ahogy a fertőzöttek átugrálnak a roncsokon és feléjük rohannak.
Az egyik utca lámpa megdőlten állt az alatta álló autó miatt , a többi roncsból a friss olaj és benzín szanaszét folyt az aszfalton.
Amikor a srácok épp elszakadtak alatta a lámpa kábelei feladták és kihúzódtak a földből ami következtében a lámpa eldőlt és széttört az aszfalton, az égőjéből kipattanó szikrák hatalmas lángokat gyújtottak.
A tűz villámgyorsan átterjedt a roncsokra is.
- BASSZUS, FÖLDRE! - kiáltott Walther és leteperte Frenket. A roncs felrobbant, majd pár pillanattal később a másik is hatalmas lökéshullámot generálva.
Füleik hevesen csengtek és a közeli robbanás miatt pár másodpercre lebénultak végtagjaik.
- BASSZAMEG! - szitkozódott Frenk.
Walther hátranézett és látta ahogy lángoló fertőzöttek lépkednek feléjük, majd eldőlnek.
A csengés a fülükben elhalkult. Walther nagynehezen felállt a földről és felsegítette Frenket.
- Jól vagy? - kérdezte hangosan.
- Még élek! - szólt hangosan Frenk.
Egy két fertőzöttnek sikerült megkerülnie a tüzet és a srácok felé rohantak.
Walther megfordult és mindkettőt leszedte vadászpuskájával.
- Gyerünk Frenk! - szólt ő.
- Segíts! - szólt Frenk.
Frenk jobb karjával átkarolta Walther nyakát és lassan bicegve elindultak.
A többi fertőzött nagy része mind keresztül rohant a lángokon, de nem jutottak messzire mielőtt elestek és elégtek. A srácok befordultak egy utcába és látták, hogy az utat eltorlaszolja egy felborult szállító kamion és egy pár autó roncs.
- Francba, ezen nem jutunk át. - jelentette ki Frenk.
Walther körülnézett és észrevett egy kis sikátort ahol egy nyitott ajtó volt.
- Erre! - szólt ő.
- Asszem ez a barkács áruház hátsó ajtaja. - szólt Frenk.
- Remélem igazad van. - szólt Walther.
A srácok besétáltak az ajtón és felkapcsolták a villanyt. Egy kisebb folyosón álltak ami be volt rendezve fém polcokkal, ládákkal és egy asztallal. A folyosó végén egy másik ajtó állt. Walther becsukta mögöttük az ajtót, majd elbarikádozta egy íróasztal és négy láda segítségével.