The Guardian (Szünetel)

59 fejezet: Ajándék a természetfelettinek...

A két alak csöndesen figyelte a háttérből Derek belépőjét, mit a férfi Scottnak, Isaacnak és Argentnek szánt, kik erre látszólag nem voltak annyira vevők.  

Peter felsóhajtott, megforgatva szemeit.  

- Nagyon élvezi ezeket a belépőket. - Sóhajtotta, majd visszabújt egy oszlop mögé.  

- Vajon ki szoktatta rá? – Szólt le Ann a közelben álló állvány rúdjáról. Eddig a csöndes utcát figyelte, ahova a fekete kocsi begördült, de most tekintetét az előtte zajló események vonzották el.  

- Nagyon vicces. Inkább mond mi történik. – A férfi kieresztette karmait és kinézett az oszlop mögül.

- Itt van Gerald. – Ann haláli csendben felajzotta íját. – És Jackson épp megöli Dereket.

- Rendben. Látom nem sajnálod, de akkor se avatkozz közbe.

A lány szeme sarkából látta, Isaac két vesszőtől esik a földre.

- Te lőtted? – Peter mintha csodálkozott volna, nagy szemeket meresztve a vérző fiúra.  

- Hülye kérdés. Allison volt az. Majd elmetszem a torkát...

- Nyugi! Mi történik?

Ann magasabbra mászott pár keresztrúddal, s lepillantott.  

- Bent vannak már az épületben.

- Oké menjünk mi is.

Csöndesen mint két árny, haladtak oszlopról oszlopra, egyre beljebb, kikerülve a küzdő feleket. A kanima tombolt, megállíthatatlannak tűnt a farkasokkal szemben.  

- Megharaptatja magát Derekkel! – Kiáltott fel Ann, pár pillanat leforgása után, mikor a harc zajai elcsitultak.  

- Ki?

- Gerald!

- A fenébe! És... Mi a franc? - Peter majdhogynem felkiáltott.

- Mi?- Ann újfent lefelé irányította tekintetének tüzét.  

- Fekete vér folyik a sebből!

- Már látom. És hallom is. Scott terve volt?

- Scotté?

- Scotté.

- Igen. De jobb lenne valamit csinálni is. Jackson meg fog ölni mindenkit.

Peter feltartotta a kezét, türelmet parancsolva.  

- Várj!

Hirtelen kék autó törte át az épület falát, eltalálva a kanimát, majd Lydia és Stiles szállt ki belőle, az utóbbi enyhén remegő lábakkal.  

- Már minden rendben is lesz. Tessék, Lydiától már vissza is változott. - Sóhajtott fel Ann, hangja mintha szomorúan csendült volna. - Én készen állok.  

Peter hirtelen előrerontott rejtekéről, s Derekkel Jackson hasába és hátába szúrtak, végeztek vele. Ann a kegyelemdöfést egy nyílvesszővel adta meg. Lassan felállt a gerendán, lenézve finoman megcsóválta a fejét. Ezt nem lett volna szabad, hiszen ő egy Őrző. Majd eltűnt az éjszakában....

Csak később másította meg véleményét, mikor érezte, hogy ezzel egy új vérfarkas születését ajándékozta a természetfelettinek...