Sakura naplója

6. nap

  Akkor vegyük sorra a fontosabb dolgokat, amik eddig történtek velem.
Gimis lettem. Méghozzá a falu egyik legjobb iskolájába vettek fel. Vagyis azt hittem, egészen addig, amíg meg nem láttam az általános iskolai osztálytársaimat. Közöttük Narutót, aki mindössze háromszor bukott meg az akadémián. Ezt Ino is szóvá tette. Ő sem értette, és én sem értettem. De még ha Narutót annyira nem is vesszük számításba, akkor is hihetetlen, hogy a többiek is ugyanabba az iskolába, sőt, ugyanabba az osztályba járnak, amibe én.
Viszont megmaradtak a régi barátaim, talán ez az egyik jó előnye ennek az iskolának. Na meg persze szereztem újakat. Közöttük Temarit és Tentent. Tényleg, vajon mi lehet velük? Azóta nem beszélgettem a csajokkal, mióta Sasukéval leléptünk a buliról.
A harmadik fontos számomra Itachi. Még mindig nem értem a szándékait, holott, ha igazi nindzsa akarok lenni, akkor már rá kellett volna jönnöm, hogy éppen a csapdájába sétálok-e. Egy Akatsukis volt, az tény. Vajon van mélyebb jelentősége is annak, ha valaki Akatsukis, azonkívül, hogy te vagy a West Konoha High School egyik elit csoportjának a tagja? Ha Akatsukis vagy, sok mindent megtehetsz, amit egy normál diák, mint például én, nem tehetne meg.
Sok dolog van még, amit nem értek, és úgy érzem, minél előbb fényt kell derítenem a dolgokra.

Kedves naplóm!
Esküszöm, hogy nem tudom mi történt velem. Az egyik pillanatban még földbe gyökerezik a lábam a félelemtől, a másikban elájulok, a harmadikban pedig felébredek a saját szobámban, és rá kell jönnöm, hogy három napot aludtam végig. A testemet megmagyarázhatatlan sebek borították, Ino pedig dühösen vágott pofon az első alkalommal, amikor kinyitottam a szememet.
– Te szerencsétlen, idióta Sakura! – ordította a képembe. Temari rögtön megállította Ino kezét a levegőben, amint a második pofonra készült.
– Ino, nyugi! – próbálta Temari nyugtatgatni a barátnőmet. – Ezzel az akcióval csak még több kárt teszel szerencsétlenben – utalt ezzel rám Temari.
– Temari, ne mond, hogy téged nem bosszant a dolog! – kiabált Ino.
– Én sem örülök, de ez nem ok arra, hogy megverd!
– Lányok, lányok, ugyan! Inkább hozzatok enni és inni Sakurának! – szólt közbe Tenten. Hálás voltam, hogy kiküldte a zajongókat.

– Hogy érzed magad? – kérdezte Tenten.
Lassan ülőhelyzetbe tornáztam magamat.
– Szörnyen. Sajog mindenem – válaszoltam, ezután pedig tágra nyílt szemekkel néztem végig a testemen. Az egész be volt kötözve. – Mi történt velem? – néztem ijedten Tentenre.
– Három napig voltál kómában.
Szóval a kóma miatt nem emlékszem az elmúlt három napra.
– De miért voltam kómában? Mi történt?
– Tényleg nem emlékszel? – csodálkozott Tenten, majd arca elkomorult, és olyan szemekkel nézett vissza rám, hogy azt hittem, menten felnyársal a tekintetével. – Te lettél a falu legtöbbet érő körözött személye.
– Hogy mi lettem? – Elakadt a lélegzetem. Hallottam Tenten minden egyes kimondott szavát, de nem voltam képes megérteni a lényeget.
– Körözött személy. Ma délutánra már a többi falu is tudni fog róla. Éppen ezért a házat Anbu és Jounin nindzsák védik.

Jouninná nem lehet csak úgy válni. Hosszú évekre van szükség, mire el tudsz jutni erre a szintre. Kezdetben az akadémián kell jól teljesítened, ahol csak az alapokat tanulod meg, és a könnyű jutsukat, mint például a klón jutsut. Ha az akadémia vizsgáján jól teljesítesz, akkor kapod meg életed legelső fejpántját, rajta a falud emblémájával, melyet csakis azok viselhetnek, akik sikeresen teljesítették a feladatot. És így Geninné válsz. Ez persze nem csak azt jelenti, hogy hivatalos nindzsa vagy, de meg kell tanulnod csapatban dolgozni. Erre a célra találták ki a háromfős csapatokat. Ezután jöhet a chuunin vizsga, mely több részből áll. Erre azért van szükség, mert sokan jelentkeznek erre a vizsgára, mert úgy hiszik képesek arra, hogy teljesítsék a feladatot. Ennek az első fordulója egy teszt kitöltése. A célja pedig, hogy az ifjú Geninek megtanuljanak úgy információt szerezni, hogy ne bukjanak le. Mindenkinek három lehetősége van. Ha harmadszorra is rajtakapnak az információszerzésed közepette, vagy ha segítesz a csapattársadnak, akkor megbuktál. Azon kevés diákoknak, akik teljesítik ezt az elméleti kört, új feladat vár rájuk. Jöhet a gyakorlati vizsga. Itt kiviszik a diákokat terepre, amely általában egy veszéyes, csapdákkal teli erdőt foglal magába. Csapatban kell dolgoznod, hogy túléld. Ha nem vagy rá képes, megbuktál. A gyakorlati feladatnál a vizsgázók felét kiszórják. Minden háromfős csapat egy föld- vagy égtekercset kap. A csapatnak, amely föld tekercset kapott, el kell vennie egy ellenséges csapattól a tekercs párját, tehát az ég tekercset. Ha nincs meg mind két tekercs, megbuktál. Ha a háromfős csapat tagjai közül akár egyetlen tag is hiányzik, megbuktál. Ha eléred a célt, az arénát, és a kiszabott feltételek is teljesültek, teljesítetted a vizsgarészt. De még ekkor sincs vége. Ezután következnek a párharcok. Egy gép sorsolja ki a nevedet és egy másik nindzsa nevét. Innentől kezdve a csapattársaidtól függetlenül kell harcolnod. Ha veszítesz, megbuktál, ha nyersz, átmentél. Ha mindenki lejátszotta a maga kis meccsét, pár nap szünet jön, hogy mindenki felépülhessen sérüléseiből. Utána kerülsz a nagy arénába, ahol ismét párharcokban mutathatod meg, hogy jobb vagy, mint ellenfeled. Ez már a végső meccs. Ha teljesíted, akkor végre a Chuunin rangot tudhatod magadénak. Ezúttal a jelző egy kabát, melyben sok rejtett zug van, ide vannak elrejtve tekercsek és más kisebb fegyverek. A kabát maga cipzáras. Jobb és baloldalt a kézen, no meg hátul látható Konoha címere.
Végül ahhoz, hogy Jounin légy, sikeresen kell teljesítened az előbb említett vizsgákat. Ekkor is egy kabátot kapsz. A Chuunin és Jounin kabátokban nincs túl sok különbség. De ez nem azt jelenti, hogy nem tudod megkülönböztetni őket, ugyanis a Jouninok sokkalta erősebbek, kiváló nindzsák, akik teljesítették az előbb felsorolt próbákat.
Így azt is észrevehetjük, ha elpróbálnék szökni, hogy ne végezzenek ki, ahhoz magasabb szinten kellene állnom, mint most. Még csak Genin vagyok. Az alapokat jól megtanultam, és a jutsukat is jól tudom használni. De nagyon sok dolog van még, amit nem tudok, és ezen dolgok hiányában még levegőt venni sem lenne esélyem, mielőtt megölnének.

Az Anbu alakulatról meg persze nem is beszélve. Ők még a Jouninoknál is jobbak. Az Anbu egy külön elit alakulat, akiket speciális, tehát nagyon különleges és fokozottan veszélyes küldetésekre küldenek. Ezek a küldetések általában a legmagasabb, tehát az S rangot kapják. Maga az anbu szó jelentése: Speciális Orgyilkos és Taktikai Egység. Az anbu tagjai porcelán állatmaszkokat viselnek, hogy megkülönböztessék magukat a hétköznapi nindzsáktól, és hogy személyazonosságuk elfedjék. Ismertetőjelük még a karvédő és a spirál alakú tetoválás a karjukon. A legtöbb ANBU tag fekete csuklyát is hord az egyenruha fölött. Az egységeknek vannak vezetőik is, akiknek a csuklyája fehér színű. Az ANBU feladata a falvak védelme a külső veszélyektől, nagyon veszélyes küldetések végrehajtása ellenséges területen és a különösen veszélyes nindzsák likvidálása.

A likvidálás alapján jutottunk el hozzám is. Addig, amíg az ítélet velem szemben meg nem születik, az Anbu védelme alatt állok. Ám abban az esetben, ha bűnösnek találnak, az osztag ellenem fordul, a csapatvezető megadja az engedélyt a megölésemre.
Csakhogy egyvalamit nem teljesen értek.
– Mi okuk van azt feltételezni, hogy veszélyes vagyok? – kérdeztem Tentent.
– Sakura, te most tényleg megjátszod, hogy nem tudsz semmit? – válaszolt kérdéssel a kérdésemre.
– Ha lenne róla fogalmam, akkor nem kérdezném. Azt mondtad, három napig voltam kómában. Fogalmam sincs, hogy mi a fene történhetett velem ezalatt. Továbbá, ha ilyen veszélyesnek tituláltak, akkor hogy lehet, hogy téged... – Itt egy kis szünetet tartottam, mielőtt átfogalmaztam volna a kérdésemet. – Hogy lehet, hogy titeket, lányokat beengedtek hozzám?
– A Hokage engedte meg – felelte.
Hokage. A falu legerősebb nindzsája, akit mindenki tisztel és szeret. Hokagévé kemény munka árán válhatsz, továbbá az előző Hokage választ ki téged.
– Tsunade? Akkor ez jelentheti azt, hogy talán megbíznak bennem annyira, hogy megúszom? – tettem fel az újabb kérdést.
Végül is ez volt az, ami a legjobban érdekelt. Túlélem, vagy meghalok-e egy olyan dologért, amire nem emlékszem, amit talán el sem követtem.
Tenten szólásra nyitotta a száját. Az arcán nem láttam túl sok reményt tükröződni, ebből sejtettem, hogy sokkal rosszabb lehet a helyzetem, mint azt elsőre gondoltam. Mielőtt válaszolhatott volna, Tsunade és a segédje, Shizune léptek be a szobámba.
– Tenten, kérlek, fáradj ki a szobából! – szólította fel Shizune a barátnőmet.
Tenten még utoljára rám nézett egy „sok sikert" pillantással, majd eleget tett a parancsnak, és távozott. Pedig mennyi mindent szerettem volna még megkérdezni tőle!

Tsunade érzelemmentesen rám nézett, azután változtatott az arckifejezésén, és jól fejbe vert. – Nagyot csalódtam benned, Sakura.
Már általánosban úgy volt, hogy a biológia fakultációt választom a gimiben, így mint biológia tanárt, megkaptam Tsunadét, a Hokagét, aki nem csak a sima biosz órákat tanította nekem, mint a normál iskolákban, hanem orvosi jutsukkal is próbálkoztunk. Már az első hét után én voltam az egyetlen, aki a csoportban maradt, a többiek mind kiiratkoztak mivel Tsunade előszeretettel használt testi fenyítést. Ino is a csoportban volt, és bár a testre gyakorolt hatásokat hasonlóképpen jól bírta, mint én, a chakra koncentrációja még sem volt megfelelő az enyémhez képest, így neki lehetetlen volt tovább folytatni. Azóta nagyon jóban vagyok Tsunadéval, vagyis azt hiszem, csak voltam. Továbbá azért nem ilyen szép festői a kép. Pozíciója fontossága ellenére Tsunade előszeretettel bújik ki kötelességei alól. Komoly ügyekben azonban megbízható vezető. Tsunade rossz tulajdonságai közé tartozik, hogy megrögzött szerencsejátékos, viszont igencsak balszerencsés. Ha azonban véletlenül mégis nyer, baljós előjelet lát benne. Annak ellenére, hogy már az ötvenes éveiben jár, mindig úgy jelenik meg, mintha húsz éves lenne. Ezt a képességet szeretném én is ellesni tőle. Vagy talán azért lehetetlen, mert megtalálta a fiatalság forrását? Viccet félretéve, kissé különc természete ellenére Tsunade tehetséges nindzsa, és mint említettem, nagyon keménykezű, de ugyanakkor nagyon jó tanár is. Gyógyító képességei kimagaslóak, melyeket saját magán is képes alkalmazni, így a harcok során szinte legyőzhetetlenné válik. Reméltem, hogy egyszer átadja majd nekem minden tudását, de a mostani helyzetemet elnézve, kétségeim támadtak.
– Mégis mi járt a fejedben? – kérdezte Tsunade.
– Tsunade asszony, kérem, nyugodjon meg! – mondta Shizune.
Régóta van Tsunade mellett, aki az évek folyamán gyógyító technikákat tanított Shizunénak. Annak ellenére, hogy gyógyító, Shizune a harcok során leggyakrabban mérgeket vet be, például mérgezett tűket, vagy mérges gázt. Shizune egyike azon személyeknek, akikben Tsunade feltétel nélkül megbízik, és képes olyan részleteket is felfedezni, amik felett Tsunade könnyen elsiklik. Ezért van az, hogy a helyiségben, azaz a szobámban, nem csak maga a Hokage van jelen, hanem Shizune is. Ha a megérzései alapján bűnös vagyok, végem. De ha akár egyetlen utat is talál a számomra, ő lesz az, aki megment a halál elől.
– Sakura, remélem, nagyon jó okod volt arra, amit tettél – folytatta Tsunade most már egy kicsit higgadtabban.
– De mit tettem? – kérdeztem vissza.
– Hát nem emlékszel? – kérdezett vissza Tsunade is.
– Ha tudnám, már rég megmagyaráztam volna. Mindenki beszél itt nekem rébuszukban, rejtvényekben, de senki sem képes kimondani, hogy mi miatt vagyok bajban.
– Sakura, a szavaidnak súlya van. Az elkövetkezendőkben rendesen gondold át, hogy mit fogsz mondani! – figyelmeztetet Shizune. Ez az a szöveg, amitől a halálraítéltek a legjobban rettegnek a faluban, hiszen innen tudják, hogy a sorsukról a döntés már régen megszületett. Még hogy súlya van a szavaknak! Ez már nem jelent semmit. A döntésük végleges, és akárhogyan is lesz, el kell fogadni.
Megértésül csak bólintottam.

Tsunade az ablakomhoz sétált, majd kinézett rajta. – Sakura, tudod, hogy mi az az anbu alakulat?
Ismét bólintottam. Már hogy ne tudtam volna? Nagyon rossz érzés fogott el.
Tsunade rám nézett, tudomásul vette, hogy tudom, miről beszél. – Akkor azt is tudnod kell, hogy mi a feladatuk. Csupán azért nem végeztek veled azonnal, mert megtiltottam nekik, addig, amíg elmondod, hogy miért tetted, amit tettél. Hogy mi okod volt ekkora iszonyatos bűnt elkövetni.
– Nekem fogalmam sincs, hogy miről beszél, Hokage asszony – vallottam be őszintén. – Nem tudom miért voltam kómában három napig, nem tudom, miért akarnak végezni velem, és nem tudom, hogy mit tettem, amiért ennyire magamra haragítottam önt. Nekem senki sem mond semmit. Semmi konkrét dolgot.
– Tehát nem érted a helyzeted? – kérdezte Tsunade.
– Nem. Ezért kérem, hogy magyarázza el!
Tsunade visszaemelte tekintetét az égboltra. – Három nappal ezelőtt feldúltan találtunk rá az Uchiha rezidenciára. A bűnösök nem loptak el semmit. De elvettek valamit, méghozzá két életet. Téged pedig eszméletlenül találtunk a földön, kezedben egy általam tanított méregkeverékkel. Nem sikerült jól összekeverned, ezért nem tudtad magadat megölni.
– De hát én nem is próbálkoztam ilyesmivel! – próbáltam mentegetőzni.
– A szemtanúk szerint utoljára Uchiha Itachi lépett ki a házból, súlyos sérülésekkel, melyeket harc során kellett szereznie.
Ezt már végképp nem értettem. Mire akar kilyukadni a Hokage asszony?
Tsunade végre teljes testével felém fordult, és mélyen a szemembe nézett. A tekintetében csalódottságot, szomorúságot és rettentő fájdalmat ismertem fel. Amikor pedig a szavakat kiejtette, megremegett a hangja, de kimondta, és az én szemeim könnybe lábadtak. Nem hittem a saját fülemnek. Nem akartam hinni nekik.

A szavak, amelyeket mondott, a következők voltak:
– Haruno Sakura! – szólalt most meg újra Tsunade. – Téged bűnösnek találtunk Uchiha Sasuke és Hyuuge Hinata meggyilkolásáért, melyet Uchiha Itachival közösen követtetek el.