"Fáztam..."

829 54 2
                                    

A reptér már majdnem teljesen üres volt,de az a rész ahol mi voltunk,oda nem jött senki. Egy folyosó szerűségen fogunk aludni,hálózsákokkal,és én meg Adri 1-1 takaróval is. Mi mondtuk nekik hogy nekünk elég 1,de ők ragaszkodtak hozzá,hogy miénk legyen mindkét vastag takaró. -Jó lesz ez így nektek?-kérdezi Jin....olyan aranyos hogy így aggódik értünk..-Igen persze köszi! Amúgy Jin!-szólok utána,mielőtt elmegy.-Köszi hogy így vigyázol ránk! Sokkal jövünk neked is meg a bandának is!-tényleg sokat tesznek értünk! Még a luxusból kiszakadva világsztárként is velünk alszanak a reptéren...-Ez semmiség! Ez a minimum! Ha kell valami,vagy valamit rosszul csinálunk szóljatok! Nem sokszor vannak lány vendégeink!-mosolyog ránk,mosolyog?? Inkább vigyorog. Bárhogy is nagyon szeretni való!

Már éjszaka volt 11 óra,mikor mindenki elkészült az alváshoz

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

Már éjszaka volt 11 óra,mikor mindenki elkészült az alváshoz.Hálózsákok szanaszét a földön,én és Adri egymás mellett aludtunk,a többiek kicsit odébb tőlünk. -Ömm mi elmegyünk egy mosdóba fogat mosni!Majd jövünk!-tájékoztatja a fiúkat Adri. Elindultuk...már jó sok ideje nem volt olyan helyzet,ahol 2-esben vagyunk,és tudunk bizalmasan beszélgetni.És engem nagyon foglalkoztatott,hogy mi van vele mostanában,mert mi alig kommunikálunk. -És mizu?-töröm meg végül én és Adri közt levő kicsit hosszabb csendet.-Semmi kül. Örülök hogy összejött ez az utazás.   -Igen én is...na és a fiúkkal hogy állsz?-kérdezem kicsit túlzottam is felvitt hangnemmel. Erre  a kérdésre kicsit elpirult,és lehajtotta  a fejét. -Semmi.Mégis mi lenne?-kérdezi idegesen,hadarva.  -Hát én nem tudom,de kívülről nagyon úgy tűnik hogy Jiminnel kicsit összébb melegedtetek. -kacsintok rá,mire ő csak belém üt egyet.  -Nem dehogy csak barátok vagyunk. Amúgy is miközben beszélgetünk nem is rólunk van szó.-erre a mondatra kicsit lefagytam.-Akkor?? Miről tudtok ti ennyit beszélgetni?-kérdezem tőle,mert elég fura hogy magukról nem mesélnek egymásnak.-Hát rólad is sok szó volt,meg Jungkookról,hogy nem tudja kezelni a lányokat,ezért nem jöttök ki olyan jól.-kezdi mesélni...-Mi igen is jól kijövünk,csak meg kell szokni ezt a környezetet! Amúgy neked meg azt ajánlom,hogy kérdezgesd őt,hogy mi van vele hogy van mostanában,és lesz köztetek egy bizalmi kapocs.-De bölcs Réka!!De bölcs!!!-....Oké....ezt mondjuk tökre úgy mondod,mintha valamit tudnál erről a kapcsos dologról személyesen,szóval mesélj csak! Kivel vagy te most ilyen kapcsolatban?-túl jól ismer. ha valami bölcsebbet mondok a kelleténél,tudja hogy én épp olyat élek át amiről neki papolok. -Hát most elég sokat beszélgettem Taehyunggal..nem tudom miért,de nagyon nyitott felém,és ezt azzal köszönöm meg neki,hogy bízok benne,és remélem azért hogy ő is bennem.

Mehetünk? Kérdezem,miután mindketten elkészültünk az esti rutinunkkal. A sminket is lemostuk,és kíváncsiak voltunk,hogy reagálnak a természetes énünkre. -Mehetünk-azzal el is indultunk visszafelé,de J-hope rohan felénk. -Hát te?-kérdezzük egyszerre.-Csak azért jöttem hogy figyelmeztesselek titeket!-megijeszt...úgy mondja,mintha a maffiozók lennének a nyomunkba...-Tae és Jimin nagyon tudnak horholni....és Jungkook néha beszél álmában..-hajol közel hozzánk,és súgja a fülünkbe. -Értem...szóval ezt nem lehetett volna ott elmondani,te ezért futottál..-nézek rá értetlenül-Hát igen kell egy kis testmozgás.-mondja és elkezd úgy táncolni mint egy foggyos...

Deja vu... (BEFEJEZETT)❤️❤️Onde histórias criam vida. Descubra agora