Stay with me...

861 39 0
                                    

Másnap reggel,egész feldobottan ébredtem...habár nem láttam rá az okot,mivel ma megyek BigHit-be fájós lábbal megbeszélni,hogy biztosan szóló leszek-e vagy háttértáncos. És ehhez,lehet táncolnom is kell majd. A fiúk menedzsere 11-re hívott,úgyhogy még volt 2 órám. Átkukucskáltam Adrihoz,aki még nagyban aludt,de azt akartam,hogy ő is jöjjön velem,és neki elég sok idő kell a készülődéshez,úgyhogy gondoltam felkeltem. -Psszt...Adrim!!! Kelj fel....ma megyünk a BihHit-be!-léptem be már teljesen a szobájába. Kicsit vártam hogy mit reagál...de nem akart felkelni....-Hééé Adriii...-szóltam még mindig kedvesen,és halkan,és megsimogattam a vállát. Még erre sem kelt fel,csak a másik oldalára fordul,és nyöszörgött egyet. -Hát oké....-mondtam magamnak. -SZABÓ ADRIENN ZOÉÉÉÉÉ!!!!!-üvöltöttem le a fejét. Mire hirtelen felült az ágyban. -Te meg mit a szart csinálsz?-kérdezi tőlem,félig csukott szemekkel,és a fejét masszírozva. -Te már semmire nem kelsz fel....-nevetek rajta,mert nagyon viccesen néz ki ilyen kómás fejjel,amit ő is tud,éppen ezért gyorsan az asztalához sietett,és a kiálló tincseket gyorsan lesimította,és már dűlt volna vissza az ágyába,de én megfogtam,és a lábára állítottam..-Adri....ma megyünk a BigHit-be ...kapd össze magad....-rázogatom fel még a fél álomban tévelygő barátnőmet.

Az ajtó hirtelen kicsapódik,és Jimin fut be a szobába. -Jézusom azt hittem valami baj van,azért ordibálod a nevét...minden oké?-kérdezi lihegve Jimin. -Igen persze csak tudod ő így szokott engem felébreszteni,ha elsőre nem kelek fel....igen jó barátnőt választottam..-mosolyog rám Adri,én meg rá vicsorgok. -Hát okéééé....de ha ez lesz minden reggel,akkor Réka te a kosárlabda teremben fogsz aludni!-nevet Jimin. Én csak bólogattam,majd Jimin kiment a szobából. -Jajj tényleg már akartam kérdezni..mi van veled és Jiminnel?-nézem a tükör előtt készülődő barátnőmet. -Jajj Réka nincs semmi...mellesleg nem is lehetne,mivel ő egy idol...most képzeld el mit szólna a sajtó.-néz rám a tükrön keresztül,aztán felfogja a haját,és elkezd sminkelni. -Szóval ha szabad lenne akkor összejönnétek?-kérdeztem tőle huncut mosolyommal. -Nem ezt mondtam!!!!-neveti el magát Adri,és elvörösödik. -Jó oké értem én.....-lépek mögé,és elkezdem fésülni,a copfba fogott haját.

Mire elkészült,már 10 óra lett.Én összepakoltam a cuccaimat egy kis táskába,és húztam valami egyszerű ruhát.

Mikor elkészültem én is mindennel,Adri segítségével lementünk a földszintre,és elkezdtünk egy kis kajamaradék után kutatni a hűtőben

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Mikor elkészültem én is mindennel,Adri segítségével lementünk a földszintre,és elkezdtünk egy kis kajamaradék után kutatni a hűtőben.-Áhhááá!!!-mutatok fel egy kis edényt,amiben maradék túrós tészta volt. -Na végre...együnk!!!-veszi ki a kezemből Adri a tálat,és bedobja a mikróba. -Amúgy most már szereted?-kérdeztem a mikróra mutogatva. -Naná...a kedvenc ételem....talán-mosolyog rám. Miközben vártuk hogy készen legyen az étel,leültünk egy-egy pult székre,és beszélgettünk. -Lábad?-kérdezi Adri a fejét támasztva a pulton. -Hát jobb mint a kötözésnél-nézek le a lábam felé.-Féltelek Réka.....-mondja komoly hangnemben,mire én csak mélyen a szemeibe nézek,és megfogom a kezeit. -Figyelj...tudok vigyázni magamra...ha valami nem megy nem fogom erőltetni.Nem kell hogy félts...jó?-kérdezem tőle. -Rendben....-mondja halkan és rám mosolyog. A másik pillanatban V jön le a lépcsőn. -Jó reggelt!-köszön nekünk,és ő is kinyitja a hűtőt,és elkezd benne keresgélni. -Mit keresel?-kérdezem tőle. -A tegnapi tésztát..-bámulja még mindig a hűtőt.-Ömm azt most melegítjük...neked is jut belőle.-mosolygok rá,mire ő becsukja a hűtő ajtaját,és le ül mellém.-Okés köszi....amúgy hogy van a lábad?-kérdezi meg tőlem ő is.-Jobban köszi.-nézek a mikró felé,hogy mikor lesz már készen az a kaja,mert már éhen halok. -Ja el is felejtettem mondani,hogy Adri,neked énekelni kell majd egy dalt,de csak a dal alá kell majd vokáloznod,megnézni,hogy a vokál hangod is olyan jó-e mint az erőteljes.-néz V Adrira,aki csak dermedten bámul rá. -Mi??? Melyik szám alá kellene a vokál?-kérdezi megrémülve...gondolom nem készült fel erre. -Ha jól tudom Jiminnel fogod a szóló számát énekelni a Lie-t..de nem vagyok benne biztos de elég valószínű.-ráncolja a szemöldökét V.-Na az tök jó azt már énekeltük együtt is!-fordulok megnyugtatóan Adri fele,akin látszott hogy bizony ő is megkönnyebbült.Az egyik kedvenc száma,úgyhogy nem lesznek itt bajok. -Hééé te is énekelsz?-mutogat rám V. Én csak dermedten bámultam magam elé....nem akartam azt mondani hogy igen,mert akkor tuti énekelnem kellett volna neki,úgyhogy inkább csöndben hallgattam. "Tiiiiiiiiiiiing" szól a mikró egy csengetéssel,hogy végre elegendően felmelegedett az étel.-Hoppá kész is van.-pattanok fel boldogan.Huuh ez végszóra jött.Gondoltam magamban. Benyúlok a mikróba,és a meleg tálat az asztalra,szinte dobtam,annyira meleg volt. -Vegyetek belőle. Adri elosztotta 3 fele,majd már kezdtük volna enni,mikor Jungkook is kómás fejjel csatlakozik közénk. Már indult a hűtő felé,de megmentettem a csalódástól,úgyhogy szóltam neki.-Elfogyott.-mondtam teli szájjal,mire megállt,és rám nézett. -Komolyan Réka nem hiszem el mióta itt vagy mindent felfalsz vagy megiszol előlem.-mondja felháborodottan.V és Adri egymásra nézek,és mosolyogtak,én meg csak meghúztam a vállam.-Tudod Jungkook az élet kegyetlen..-mosolygok rá erőltetetten,mire ő hátat fordít nekem,és kivesz egy villát a fiókból,és oda áll mellém. -Mire készülsz?-kérdezem,miközben a kezemmel védem azt ami az enyém....a tányérom tartalmát.-Részben enyém is ez a ház,úgyhogy jogom van a saját házamban enni....-néz rám flegmán,és elveszi a tányérom fölül a kezemet,és elkezdni enni a kajámat. -Istenem Kooki...-sóhajtottam. Jézusom komolyan megint le Kookiztam?Remélem nem vette észre.-Khmmm-tettette a félrenyelést Jungkook,és féloldalasan rám mosolygott.-Jól hallottam? -néz rám,mire én a szemeibe nézek. -Figyelj ez teljesen véletlen volt...biztosíthatlak róla,hogy soha többet nem fordul ilyen elő.-mondtam,és próbáltam vele a legflegmább énemmel beszélni. -Ahaaa...jó...-mosolyog tovább és még egy falatot betett a szájába.

Deja vu... (BEFEJEZETT)❤️❤️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora