Ez a sors keze...-mondja halkan
-Azt erősen kétlem Tae...
-Akkor lehet mégis én voltam -nevette el magát.
Te lennél a sorsom?-kérdezem mosolyogva
-Te hogy érzed......
Nem akartam vele találkozni,se beszélni vele,úgyhogy azzal a lendülettel ahogy megláttam,sarkon fordultam,és felmentem a szobámba,ahol felvettem a fejhallgatómat,és elindítottam a lejátszási listám. Amin pechemre épp a Dope ment.Úgy látszik ezt hallgattam meg a legtöbbször. Hirtelen egy puha kezet éreztem a vállamon,ami miatt kicsit összerezzentem,mivel nem számítottam rá. Lekaptam a fejemről a fejhallgatót,és szembefordultam Kookival.-Mit akarsz?-kérdezem tőle elég flegmán. -Bocsánatot kérni és békülni..utálom hogy utálsz...nem jó köztünk a levegő,pedig én szeretném ha az lenne,és minden olyan lenne mint volt. -komolyan gondolta amit mondott....láttam rajta. -Gyere ülj ide.-pacskoltam meg az ágyam,magam mellett.Jungkook biccentett és leült.-Figyi...én tényleg kedveltelek téged....még akkor is ha nem éreztettem nagyon,de kedveltelek.De te egyre jobban pikkeltél rám vagy nem tudom,és ez nem esett valami jól.-mondtam el neki amit gondolok. -Jó igen tudom hogy nem voltam olyan amilyenek kellett volna lennem veled.Bocsi.-néz rám komolyan.-Nem kezdhetnék elölről? Esetleg új lappal?-kérdezi összeráncolt szemöldökökkel a tekintetem fürkészve. -Miért kellene igent mondanom?-nézek rá mosolyogva.. Amin láthatólag elgondolkodott egy pillanatra,de aztán rávágta:-Mert kedvelsz,és amúgy én is bírlak,csak mindig hülye helyzetekbe keveredünk...ja és mert és azt mondtam...-néz rám a huncut féloldalas mosolyával,és a kezét nyújtja. -Hát ha a végét a mondatodnak nem nézzük,akkor igazad van....rendben új lappal okés?-fogom meg a kezét,és kezet rázunk. -Okés..-mondja ,és azzal a kezével amelyikkel kezet fogtunk magához húzott és megölelt. -Ömm Jungkook alig kapok levegőt..-fulladozok az erős kezei között,amik engem öleltek. Megpacskolta a hátát,majd elengedett,és rám nézett.-Nem fogom elszúrni nyugi....próbálok nem bunkó lenni,de nem ígérek semmit.-mondja komoly arccal,és kimegy a szobából..Hát van aki sosem változik gondolom magamban,és visszateszem a fejhallgatómat. Jó igen nem volt szép tőle hogy ennyire önző volt,de bocsánatot kért,és az láttam,hogy tényleges bocsánat kérés volt. És bármennyire haragudtam is rá,tényleg kedvelem mint barátot,és én sem szeretem,ha valaki olyannal vagyok összeveszve,aki fontos nekem.Márpedig ebbe a házban nekem mindenki egytől-egyik fontos.
-Rékaaa!-nyit be az ajtómon Adri olyan nagy hangerővel,hogy ledobtam magamról a fejhallgatómat,és ijedten rá néztem.-Baj van??-kérdezem tőle idegesen. -Igen ..vagyis nem tudom...nem nincs,de a fiúkat most hívták be megbeszélésre a BigHit-be,gondoltam,mi addig elmehetnénk várost nézni. -néz rám csillogó kislány szemeivel. -Jó de csak semmi shoppingolás!-mutatom fel a mutató ujjam,és szigorúan rá nézek.-Jó jó rendben tudom....csak városnézés....-ígéri meg. Nagy nehezen feltápászkodtam az ágyról és kiküldtem,hogy had öltözzek fel normálisan,mert most éppen otthoniban voltam,és úgy mégsem mehettem ki Szöul utcáira. Gyorsan benéztem a szekrényembe,és a legkényelmesebb öltözéket választottam ki magamnak.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Nem sminkeltem túl magam,sose szoktam,csak egy kis korrektor,szemöldökceruza,és szempillaspirál,és kész. Mikor kimentem,Adrival találkoztam,aki majdnem ugyan úgy nézett ki mint én és ezen nevettünk.
