When We Were Young ( Shawn Mendes Fanfiction )

Első nap #2

Arra keltem, hogy a nap bevilágítja a szobát. Lassan felültem, és kerestem a falon egy órát, de sehol se találtam. Gondoltam, átveszek egy másik pólót, mert azért mégis a tegnapi ruhámban sikerült elaludnom, és majd reggeli után úgyis letusolok. Az íróasztalom eléggé nagy volt, és az egyik oldalán volt egy nagy áthelyezhető tükör. Kivettem a táskámból a fésűm és leültem elé. Megfésülködtem, és örömmel láttam, hogy most nem karikás a szeme. Barna hosszú hajamat kiengedve hagytam. Megnéztem az ajtó melletti egész alakos tükörben, hogy azért vállalható vagyok-e, és örömmel konstaláltam, hogy illik a Hogwarts-os szürke pólóm a bordó sortomhoz. (igen, bordó a kedvenc színem). Még mindig félálomban lementem a lépcsőn, és elindultam megkeresni a konyhát. A nappaliból láttam a tűzhelyet, szóval jó úton haladtam. Zita (apa barátnője) épp ekkor lépett a sütőhöz, és egy palacsintasütőt tett a tűzhelyre.

- Jó reggelt! - mondtam félálomban, és leültem az étkezőasztalhoz, és két kezemen megtámasztottam a kezemet, és úgy próbáltam tovább aludni.

- Jó reggelt! - mondta apa, Zita, meg még pár ismeretlen hang. Hirtelen kinyitottam a szemem, és felismertem tegnapról Jimmy-t, Jordant, és... És Shawn-t. Mikor eljutott az agyamig, hogy most komolyan két 18-20 éves srác előtt vagyok ilyen nyúzottan, akik közül az egyik a kedvenc énekesem, csak lefejeltem az asztalt. Halk nevetést hallottam, végül apához fordultam.

- Mi a mai program?

- Elmegyek az új munkahelyemre aláírni a papírokat, ha gondolod elmehetsz pár boltba, úgyis kellenek neked ruhák, mivel nincs itt sok...- kezdte magyarázni, mire megráztam a fejem.

- És hogy jutok el a boltba?

- Taxi? - kérdezte, mire elkerekedett a szemem. Soha, de soha nem voltam még egyedül taxival, és kimondottan parázok tőle. Ne kérdezzétek.

- Apa, eskü, inkább lesétálom, de az biztos, hogy nem megyek taxival - mondta ijedten.

- Ha gondolod, én elviszlek. Mármint ha szeretnéd - mondta Jorden. Szomorúan rámosolyogtam, de megráztam a fejem.

- Arról szó se lehet - szögezte le apa. Nevetve felálltam, és segítettem Zitának megteríteni, ugyanis időközben kész lett a palacsinta.

- Ti is velünk reggeliztek? - néztem Shawnra, aztán gyorsan Jadenre, ugyanis ha egy fél másodpercig tovább nézek rá, akkor nekem annyi.

- Ha nem gond, mosolygott rám. A szekrények tele voltak mindennel, ami egy konyhába kell. Apa tényleg mindenre gondolt.

- Nekem ne vegyél elő, én indulok - mondta apa, és már vette is a cipőjét. Adott egy csókot Zitának, nekem két puszit, és elindult Jimmyvel azt ajtóhoz.

- Sziasztok! - köszöntek, és már kint is voltak. Gyors fejszámolást követően (lol), elővettem négy tányért, s letettem az időközben leülő fiúk elé. Szerencsére tegnap Zitáék vettek Nutellát, szóval a pultról az asztalra raktam egy késsel együtt. Leültem én is az asztalhoz, és láttam, hogy Shawnék furcsán néznek.

- Mi az? - kérdeztem csodálkozva.

- Öhm... Ezt hogy? - kérdezte Shawn, mire kiugrott a szívem. Halkan felnevettem, mivel megértettem. Nekik a palacsinta az amerikai, amit közel sem úgy esznek, a mi jó palacsintánkat. A tányéromra raktam egy palacsintát, megfogtam a kést, jóóóól belemártottam a Nutellába, és jóó vastagon megkentem vele, majd feltekertem, és a harmadát egyszerre bekaptam, mire Jaden felröhögött. Shawn csak mosolyogva nézett, én meg zavartan visszamosolyogtam, majd elnéztem, hogy húha. Gondolom nem kell magyaráznom miért. Egy egyszerű fekete pólót viselt, ami rátapadt felsőtestére, a hajában meg az apró göndör tincsek elaludva lapultak.

- Viki, mondanám, hogy menjünk ma el venni neked telefont, amit tudsz itt használni, de hát apád most ment el... - húzta el a száját.

- Semmi, nem fontos. -mosolyogtam rá, ugyanis hajlamos ilyen apróságokkal kapcsolatban rettentően lelkiismeretes lenni.

- Figyelj, ma úgyis beentünk volna a bevásárlóközpontba, gyere velünk - ajánlotta fel Jorden újra, mire megráztam a fejem.

- Nincs valami lány ismerősötök? Mert ne vegyétek sértésnek, de szívesebben megyek el egy ismeretlen lányal vásárolni, mint két... idegen fiúval. - mondtam, mire Jorden elővette a telefonját.

- Ha gondolod felhívhatom a barátnőmet, és akkor ő is jön. - nézett fel kérdőn, mire bólintottam.

- Köszönöm, akkor én elmegyek készülődni, mennyi az idő?

- 10 múlt - válaszolt Shawn. Bármit mond, én elolvadok.

- Akkor az jó, ha egy óra múlva indulunk? - néztem rájuk kérdőn, mire bólintottak.

A fürdőszobában, padlófűtés van. Értitek? Padlófűtés!! Ez a mennyország!! A szekrényben találtam törölközőt, meg tusfürdőt is. Kivettem egy kókusz illatút, és a következő pillanatban, már a langyos víz folyt rám. Egy ideig csak áztattam magam, és gondolkoztam. Shawn Mendes-szel és az egyik barátjával, és annak barátnőjével megyek boltba. Vigyorogva törölköztem meg, és törölközőbe csavarva mentem be a szobámba. Megigazítottam a hálós függönyt az ablakom elött, hogy ne lássanak be, és elkezdtem készülődni. Egy sötétkék szaggatott sortot vettem fel, és egy fehér, mellkasánál fűzős felsőt. Kivettem a bőröndömből a bordó Vans-omat, és felvettem azt is. Sminkem szempillaspirálból, és egy halvány szemöldökigazításból állt. Ezután visszavettem a szemüvegemet. Elővettem a Police-os parfümömet, és fujtam párat magamra. Beraktam az egyik kis táskámba a pénztárcám, az irataimat, amiket tegnap a repülőtér után csináltattunk, és igazából kész is voltam. Amint leértem a lépcsőn, Zita odajött, pénztárcájával a kezében, és a kezembe nyomott vagy 1000 dollárt, mire kikerekedett szemekkel néztem rá.

- Ugyan, a telefon se két dollár, és még sok jó ruci is kell. Na, rakd el. - nyomta a kezembe, mosolyogva, mire lassan elővettem a tárcám, és beleraktam.

- Hát, köszönöm - mondtam, még mindig lesokkolva. A következő pillanatban kopogtak az ajtón, és az ablakon keresztül láttam, hogy Shawn állt kint. Egy nappal ezelőttig sose gondoltam, hogy ez a mondat valaha komolyan el fogja hagyni a számat. - Akkor megyek is. Szia - mondtam, és kimentem az ajtón. - Hello - köszöntem Shawnnak, aki megfordult, hogy szembe legyen velem.