U Got Me • befejezett

10.rész

-Öhm..Szóval..Sajnálom.-törtem meg a kínos csendet.

-Nincs baj. Téma lezárva.-mondta rám se nézve.

-Úgy értem, hogy az előbbit. Nem akartam neked állni, se megbántani.-mondtam lesütött fejjel.

-Mondtam semmi baj.-felelte ridegen. Evvel meg mi történt?

-Ohm. Oké.- egy pár percig csak álltam és néztem, majd odamentem és leülten mellé a kanapéra.-BamBam minden rendben?-kérdeztem. Felém se nézve válaszolt.

-Ja.-mondta. Ez nem igaz.

-Mondtam már, hogy rosszul hazudsz?-kérdeztem.

-Már vagy ezerszer.-felelte.

-Akkor most is azt tudom csak mondani, hogy még mindig.-mondtam és nem bírtam tovább. Kényszerítettem, hogy nézzen rám. Kezembe fogtam az arcát és bele néztem a szemébe.-Kivele.
Csak megfogta a kezem és nézte, majd ellökte és felállt. Meglepődve néztem fel rá.

-Mondtam, hogy minden rendben. Mehetsz vissza az irodádba, úgy is azt mondtad, hogy idézzelek "Téged nem érdekel." és már ott sem voltál.-csapta hozzám a szavakat érzelem mentesen. Majd megfordult és ott hagyott.

Csak néztem utána. Nem értettem, hogy mi volt ez. Tökre normálisan bejöttem beszélgetni, ő meg elküld a francba. Pont, mint ahogy én csináltam, gondoltam.

-Hát ezt elbasztam.-mondtam hangosan, majd felálltam és beletemetkeztem a munkába.

Délutan öt körűl járhatott az idő. Épp a studióból jöttem visszafele, amikor a fotós hívott.

-Tay, azonnal ide kell jönnöd. Ezeknek elment az eszük.-kezdte minden bevezetés nélkül és mint, ha majmot hallottam volna a háttérben makogni. Jó fáradt lehetek, ha már félrehallok.

-Mi? Mi történt?-kérdeztem nyugodtan.

-Oh nem mi, ha nem ki!-felelte dühösen, majd egyszer csak kiabálni kezdett. Nem rám, ha nem a fiúkra."Srácok az istenit vigyétek innen, vagy kiváglak titeket ezzel együtt"-mondta.-Tay ne haragudj, de lekell tennem, különben romba döntik a díszletet. Siess vissza.-mondta és már kinyomott.

Csak két szó vízhangzott a fejembe: "ezzel együtt". Ki az az Ezzel?

Sajnos még mielőtt bementem volna a fiúkhoz, elkellett intéznem egy telefonhívást, amit két perces munkának szántam, de vagy 45 percen át veszekedtem az egyik koncert szervezővel.

-Mi az, hogy kilépett és miért csak most mondja?-kérdeztem dühösen. Nincs olyan, hogy egy koncert helyszínt lemondjak technikai okok miatt.-Nem érdekel, hogy ha a földalól is kerít elő egy szerelőt, akkor is annak a színpadnak egy héten belül állnia kell.-adtam parancsba.

-Lehetetlen. A legjobbak foglaltak. Egy selejtet meg nem küldhetek, hogy rakja össze.-mondta már ő is kiabálva.

-Akkor álljon maga neki. Maga a szervező, nem? Akkor szervezze. Egy napot kap rá, hogy összetákolja vagy esküszöm repül.-feleltem fenyegetően.

-Oh remek, és a világítással, a füsttel, a felszereléssel és a világító pálcákkal mi legyen? Vagy azt is bízzam egy fafejűre?-kérdezte.

-Ha az elnökre is bízza azt se érdekel, de egy nap múlva minden álljon ott.-mondtam.

-Mi vagyok én varázsló?-kérdezte felháborodottan.

-Igen maga Óz a hatalmas. Szóval szedje a kis kacsóját, mert telik az idő.-mondtam, majd kinyomtam és lebasztam az asztalra a telefont. A halántékomat dőrzsőlve mérgelődtem. Egy kibaszott szerelőt nem igaz, hogy nem tud találni, hogy összerakja a színpadot és a hozzátartozókat!

Mérgesen vettem az irányt a fotoshoz, hogy megnézzem mi a jó eget csináltak már megint.

Mikor beléptem elsőnek nem vettem észre semmit és belekezdtem.

-Mi a francot csináltatok már megint? Nem volt elég a múltkori fanmeeting?-kérdeztem.

-Oh szerintem ez a dolog még azon is túl tesz.-mondta és lemutattot Junior lábához.

Elsőnek nem értettem, hogy mit nézzek a lábán, majd megpillantottam egy szörcsomót csimpaszkodni a vádliában. Mint aki épp egy halott vonulást látott úgy áltam ott. Ez most ugye csak valami vicc és én csak képzelődök. Kétszer meg is dőrzsöltem a szemem, de az a dolog még mindig ott volt. Lassan megszólaltam.

-Egy majom? Egy majom? Mi a francot keres itt egy majom? Honnan a fenéből szereztétek? Miért nem már rögtön egy tigrist hoztatok? Hát nem igaz, hogy ilyen marhák vagytok!-mondtam ordibálva, majd gyorsan meggondoltam magam.-Tudjátok mit nem akarok tudni semmit. Most azonnal visszaviszitek oda ahonnan hoztátok.-mondtam.

-Hát az nehéz lesz.-mondta Youngjae.

-Az úgy van, hogy megvettük.-fejezte be JB.

Én, mint egy polip elkezdtem csalimpálni. A fiúk pedig futottak előlem.

-Ne kerüljetek a kezem közé.-ordibáltam és már rohantam is utánuk.